Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

SZABÓ MIKLÓS: A boiótiai későklasszikus terrakottaműhelyek kérdéséhez

A BOIÓTIAI KÉSŐ KLASSZIKUS TERRAKOTTAMŰHELYEK KÉRDÉSÉHEZ. A klasszikuskori boiótiai kismű vészét legjelentősebb ágának, az agyagszobrászatnak története mindmáig feldolgozatlan.

1 Az összefoglaló munka legnagyobb nehézsége abból adódik, hogy az emlékanyag zöme tudományosan használhatatlan, s még emellett jórészt közöletlen régi ásatásokból, vagy inkább a szó szorosabb értelmében vett leletmentésekből származik.- A korszak terrakottaplasztikájának időrendje ma is a boiótiai viszonylatban provinciálisnak számító rhitsonai és a Lokris Opuntishoz tartozó halai sírok publikációján alapul.

3 így egyáltalán nem meglepő, hogy a műhelyek kérdését illetően — néhány kézenfekvő feltevést leszámítva — terra incognitával áll szemben a kutatás.

4 Kétségtelen tény, hogy az i. e. V — IV. században Boiótia és a művészetileg hozzákapcsolódó lokrisi és phokisi területek agyagszobrászatának közös típuskincse volt és ennek változása is nagyjából hasonló képet mutat ezeken a vidékeken.

5 Ez a szituáció természetesen megnehezíti, de korántsem teszi lehetetlenné, hogy az adott típusokon belül válasszuk szét az egyes műhelyek alkotásait. Ehhez a problémához szeretnénk a Szépművészeti Múzeum anyaga kapcsán néhány adalékot szolgáltatni. Köszönettel tartozom B. Kallipolitisnak ós B. Philippakinak, hogy az athéni Nemzeti Múzeum és S. Besques-nek, hogy a Louvre terrakottagyűjteményét tanulmányozhattam. Th. Spiropulos tette lehetővé, hogy a boiótiai múzeumokban dolgozhattam. Külön köszönet illeti B. Schmaltzot baráti segítségéért, így mindenekelőtt, hogy a thébai Kabirion anyagát hozzáférhetővé tette számomra. 1 A legfrissebb rövid áttekintés : H i g g i n s, R. A. : Greek Terracottas. London, 1967. 76 skk. — Az archaikus kori boiótiai koroplasztika t (irt énei éhez 1. : K n o b 1 a u c h, P.: Studien zur archaisch-griechischen Tonbilderei in Kreta, Rhodos, Athen und Böotien. Bleicherode in Harz, 1937; Grace, F. R.: Archaic Sculpture in Boeotia. Cambridge, Mass., 1939. 2 A lelőhelyekről mindmáig legjobb áttekintés: Win ter I. IX skk. Publikálásra vár: tanagrai anyag (főként Athéni N. M. és Skhimatari Múz.); Holleaux ptoioni ásatásából származó terrakották (Athéni N. M. vö. BCH 9 (1885) 479.) ; thespiai polyandrion leletei (Théba Múz. vö. Prakt. 1911. 153 skk.); újabb ásatások anvaga a thébai Múzeumban (Haliartos: Arch. Eph. 1967. Chron. 20 skk.; Pyri: Deltion 23 (1968) Chron. 221.; Kolonaki: Deltion 22 (1967) Chron. 231. old., 162. kép) sírleieletek Exarcho-Abaiból (Chairóneia, Múz. vö. Prakt. 1907. 109 skk.) — A Kabirion terrakottáinak közzétételén B. Schmaltz dolgozik. (Az anvag zöme az Athéni N. M.-ban van, kisebb része Thébaiban. Vö. Wolter s, P.: AM 15 (1890) 355 skk.) ;i Rhitsona I és II; B u r r o w s, R. M. - U r c, P. N.: BSA 14 (1907 - 08) 226 skk.; JHS 29 (1909) 308 skk. - Halai 365 skk. - Fontos ezeken kívül: Thébaika 210 skk. - Jól van publikálva a kevésbé jelentős eutresisi (G o 1 d m a n, H.: Excavations at Eutresis Cambridge, Mass., 1931. 370 skk) és kastraki (Ptoion) (G u i 1 1 o n, P.:BCH, (iO ( 1936) 416 skk.) anyag. 4 Vö. 1. jegyzettel. P. Knoblauch ebből a szempontlxJ az archaikus anyagot pesszimista módon ítéli meg (i. m. 190.). — Egyébként 1. pl.: Köster, A.: Die griechischen Terrakotten. Berlin, 1926. 42 skk. és 66 skk.; W o 1 t e r s, P.: i. m.; Halai 370 skk. 5 Erről a problémáról az eddig idézett szakirodalom részletes áttekintést ad. Vázlatosabb kép: W i n t e r I. passim.