Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Giaeomo Piazzetta szobrai magyarországi gyűjteményekben

ráihoz (41 — 42. kép). Ezen is és azokon is a jól felépített emberi test áll a fény és árnyék játékának középpontjában. A drapéria a fejek felett lendületes tömeget alkot, majd festői redőkben omlik alá, hogy a test sima fényeit még inkább hangsúlyozza, A budapesti puttó-figura körül szerteágazó drapéria eleven, festői szépsége a XVII. századi velencei szobrászat jellegzetes megnyilatkozása (43. kép). Giaeomo Piazzetta kevés fennmaradt márványmunkája közül való a San Michèle in Isola-beli oltára, ahol Szent Romualdust ábrázolja két angyallal. A drapéria faragásmódjának ugyanazt a teltségét és szaggatottságát figyelhetjük meg itt is (44. kép), mint a budapesti puttó kagylóját díszítő drapérián (43. kép). A redők élesen elhatárolt, csavarodó kis formákban végződnek mindkét alkotáson. Végül utalhatunk a jobb oldalon térdelő kis angyalfigurára. Arctípusának, hajfürtjeinek, fülének és szárnyának formái és faragásmódja (45. kép) rokon a budapesti puttóéval (43. és 46. kép). Az arctípus hasonlóságával kapcsolatban említjük még meg a Rosario kápolna «Menekiilés Egyiptomba» reliefje gyermek Jézusának arcát is (50. kép). Általánosabb jelenségekről is szólni kívánunk, melyek Giaeomo Piazzetta munkáin és szobrunkon egyaránt megfigyelhetők. Ilyen a kagylómotívum, amely sokszor szerepel Piazzetta művein,

14 vagy a cinquecento tradíciójának a tisztelete, amelyet kiemelnek Piazzetta munkásságában,

15 és amely szobrunkon is megmutatkozik. Úgyszintén a lábtartás sokszor ügyetlen és sematikus megoldása is közös vonás. A budapesti Szépművészeti Múzeum szobra mesterkérdésének tanulmányozásával egyidőben jártunk utána annak, hogy vajon milyen bútorról származhatott szobrunk, és megtalálhatók-e még a lefűrészelt részek. így jutottunk el két gyűjteménybe, ahol az együtteshez tartozó két álló, ruhátlan, csupán a fejükről leomló drapériával dekorált puttó-karyatidát őrzik. A puttók közül az egyik mindkét kezét a feje fölé emeli (47. kép), a másik csak jobbját, a balját pedig mellére helyezi (48. kép). A gyűjtők értékes felvilágosításai és vázlatai nyomán lehetőség nyílt az együttes rekonstrukciójára.

16 A szobrok díszes konzol-asztalról származnak, amely hátsó oldalával a fal mellett állt. Az asztal alsó talapzati részén profilált párkány futott végig, melynek középpontja az a kis kagyló volt, amelyen a Szépművészeti Múzeum ülő puttójának a lába nyugszik. Az ülő puttó középen és a két szélsőnél hátrább helyezkedett 11 L a c c h i n, E. : i. m. 498. 15 L a c c h i n, E. : i. m. 512. 16 Dénes Istvánné gyűjteményében található a balját a mellére helyező, álló karyatida-figura. A figura feletti ládácska régi faanyagból készült, újabb átalakítás eredménye. A figura magassága a hozzá csatlakozó kis plinthus résszel 75 cm magas, 83 cm a magassága az elfűrészelt régi talapzat maradványával együtt. Dénes Istvánné volt szíves közölni, hogy Weiss Manfrédoknál házioltárként szerepelt a szétfűrészelés előtt ez az együttes, melynek alaprajzát emlékezetből szíves volt felvázolni számomra. Az álló figura hátoldalán a fejről a testre lefutó drapéria egy része látható. — A mindkét karját a feje fölé emelő figura dr. Váczy Péter professzor birtokában van. A figura hátoldalán ennél is a fejről a testre lefutó drapéria egy része látható. A szobor bal lábának nagyujja kiegészítés. A szobor magassága saját plinthusával együtt 76 cm. A régi talapzat maradványával együtt 81 cm-es magasságot mértünk. A professzor úr szíves volt közölni velem Cservenka kárpitos visszaemlékezését a szétfűrészelés előtti állapotra. A kárpitos szerint a fedőlapot tartó felső keret és a hátsó oldal két tartólóce már a Weiss Manfréd gyűjteményben sem volt eredeti. A vázlat és a szóbeli közlés alapján megállapítottuk, hogy a három figura egy konzol-asztalhoz tartozott, mely alsó profilált párkányával együtt meghaladta a 80 cm magasságot. A pontos méretek rekonstruálása mai szétfűrészelt állapotában már nem nagyon lehetséges. Köszönetemet fejezem ki itt Kovács Imola műszaki rajzolónak, aki számomra a rekonstrukciós rajzokat Dénes Istvánné vázlatai alapján elkészítette.