Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

KAPOSY VERONIKA: Paolo Farinati néhány rajzáról

tette el festményünket, ekkor határozta meg pontosan az ábrázolt szent személyét, esetleg a festmény méretét. 5 A lipcsei rajz keletkezésének idejét ismerve, festményünk készülésének idő­pontját 1579 — 80-ra tehetjük. A budapesti festmény széles előadásmódjában, tompa sárga, barnásvörös, zöldeskék — a Farinati irodalomban rendkívül jellem­zően meghatározott — «égetett színei»-vel a művész jellegzetes alkotása, 0 Korban és felfogásban igen közel áll a prágai Bűnbánó Magdolna képhez, melyet Farinati feltehetően 1581-ben készített. 7 A Szent Katalin vértanúságát ábrázoló lipcsei rajz éles kontúrjaival, a lavíro­zás alkalmazásával, a fény- és árnyékhatások kidomborításá val az előtérben álló — és a festményen is változatlanul átvett — alakokat hangsúlyozza. A háttér szer­kesztésének lazasága már magában rejti a későbbi változtatás lehetőségét, szük­ségszerűségét. Sajnos Farinati naplójában sem az 1579-es évben, sem más időpont­ban nem találunk alexandriai Szent Katalin kép megrendelésére vonatkozó ada­tot, 8 de a windsori gyűjteményben őrzött Szent Katalin és hóhér alakját ábrázoló rajza" azt mutatja, hogy más alkalommal is foglalkoztatta ez a téma (2(3. kép). A windsori rajz kompozíciója összefogott, s ezt a mozdulatok harmóniájával, a gesztusok és tekintetek összekapcsolásával érte el a művész. Ez az összhang és kompozicionális zártság, s ezen felül a figurák - különöskép Szent Katalin típusa 10 — végül magának a rajznak fehér fényekkel árnyalt plaszticitása erős Veronese-hatás­ról vallanak. Ugyancsak a windsori rajzgyűjteményben található egy Attilát ábrázoló 5 Ez a rajz hasonló azokhoz a mintalapokhoz, amilyeneket az a vázlatkönyv tartalma­zott, melyet mint <<lihro ili carta az/.ura» emleget Farinati naplójában. P up pi, 1..: Su alcuni disegni . . . 00. 6 P u p p i, L. : Appunti . . . 107. — F i o c c o, G.: Paolo Veronese. Bologna, 1928. 34-35. 7 Pupp i, L.: Appunti . . . 113. — Venezianische Malerei 15. bis 19. Jahrhundert Ausstellung im Albertinum. Dresden, 1968. Kat. sz. 36., 36. kép (E. A. Safari k). A két festmény, a prágai Szt. Magdolna és a budapesti Szt. Katalin vértanúsága című kép festés­módját módomban volt összehasonlítani az 1968-ban a budapesti Szépművészeti Múzeum­ban rendezet t « Velencei festészet XV — XVIII. szazad» című kiállítás alkalmával. Kat ak'nms (C z o b o r Á. Budapest, 1968) 12. old. 8 S i m e o n i, L. : II giornale del pit tore Veronese Paolo Farinati. Madonna Verona 190S. 132. lapon közli az 1579-es év novemberében kötött szerződéseket ós elszámoláso­kat. — 0 u p p i, L. : P. F. Giornale . . . 20. f) Lelt.sz. 4977. 350x238 mm. P o p h a m, A. E. - Wilde, J.: The Italian Draw­ings of the XV and XVI Centuries in I he Collection of His Majesty the King at Windsor Castle. London, 1949. 283. kat, sz., 219. old. 1,1 A windsori Farinati-rajz és a prágai várban előkerült Veronese « Alexandriai szt. Katalin az angyallal* című festmény között bizonyos hasonlóság figyelhető meg. A szent alakja, fejtípusa és tartása, a ruha kivágása azonos, az angyal átkaroló mozdulata hasonló, mint a hóhéré a windsori rajzon. A Veronese-kép keletkezését Jaromir Neumann az 1580 körüli időre teszi. (The Picture of Prague Castle. Praha, 1967. 4L kat. sz. 285-289. old., képe a 286 — 287. lapon.) Később is láthatjuk még Veronese motívumok felhasználá­sát, így a veronai S. Paolo templom 1588-ban készült oltárképének vázlata a bécsi Alber­tinában, Madonna szt. Miklóssal és szt, Ferenccel (Lelt. sz. 1600. S t i x, A. — F r ö Il­ii ch — Bum, L. : Die Zeichnungen der venezianischen Schule. Wien, 1926. 167. kat. sz.) Itt a mintát Veronese 1548-ban a veronai Chiesa di San Fermo Maggiore-ban levő Bevilacqua Lazise család számára festett oltárképe szolgáltatta. (F i o c c o, G.: I. m. 10. kép.) A kőemelvényen trónoló Madonna előtt ülő Ker. szt. János alakját bizonyos át­alakításokkal, mint szt. Miklóst látjuk a rajzon. Megtartotta az arc típusát, de kéztar­tását ellentétesre változtatta, a donátor alakjának elhelyezése megegyezik. Az Albertiná­ban levő Farinati rajz verzóján ugyanehhez a kompozícióhoz készített vázlat van. Itt szt. Miklós püspöksüveges alakjához a Veronese oltárkép másik figuráját, Toulouse-i szt. Lajos alakját vette mintául.

Next

/
Thumbnails
Contents