Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 37. (Budapest, 1971)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Leonardo-rajzokra

A bal oldali ló ábrázolása a metszeten teljesen megegyezik a Chatsworth-i Raffaello rajzzal, melyről megállapították, hogy a szóban forgó szoborcsoport után készült.

lu A Raffaello rajzon jól látható, a Mantegna-metszettel megegyezően, a szobor nyakizomrajzolata. A Mantegna-metszet s a Raffaello-rajz összevetése is kétségtelenné teszi az antik szoborral való kapcsolatot. A quattrocentóban megindult egy sorozata a Monte Cavallói Dioscurok ábrázolásának, nemcsak közvetlen utánrajzolásként, hanem a részletek felbontása révén, az átvétel rejtettebb formájában is. A korareneszánsz emberábrázolási problémáihoz, aktjaihoz az antik műveket már mint művészileg feldolgozott modelleket tekintette. Ezt az antik művészet által feldolgozott előképet legjobban éppen a Monte Cavallói Dioscurok ötméteres, akkor még a tájból magasan kiemelkedő kolosszusszobra nyújtotta, monumentális felépítésével, gazdagon kidolgozott izomrajzolatával, klasszikus kiegyensúlyozottságával, mozdulatainak széles lendületével. Több kutató vélekedése szerint a reneszánsz művészet ritkán és elvétve másolt antik mintaképeket.

11 E vélekedésekkel ellentétesen lígy hisszük, hogy az antik elemek, motívumok átvétele nem volt ritka jelenség a reneszánszban. A leggyakrabban éppen a Monte Cavallói Dioscur csoport (21. kép) tagjait, figuráit ábrázolták ; a két ló és az emberalakok különböző nézeteit, mozdulatelemeit jelenítették meg. Ennek az antik motívumnak a jellegzetessége a Mantegna metszetek révén is hatott a további fejlődésre. Az összeráncolt szemöldökű, kitátott szájú, vad érzelmi kifejezésű fejeket tanulmányozhatta Mantegna metszetein Leonardo. Azon a rajztanulmányán,

12 amelyre ezt a metszetfejet átvette, az állatfejek kifejezése is szinte az emberi szenvedély hőfokára emelkedik. Leonardo tovább fokozta a már a Mantegna metszeten is jellegzetesen erős érzelmi kifejezést. A lovak lábának egymásba gabalyodása is a Mantegna-metszetet követte. Az Anghiari kartonnal kapcsolatos rajzok, vázlatok világosan mutatják, hogy a mozgást mindig plasztikáikig megrögzítő Michelangelóval szemben Leonardo megjelenítő képzelete a szenvedélyes mozdulatvillanásokat és szédületes iramlásokat szinte mozgásukban adta vissza, sok esetben éppen a Mantegna-motívumok továbbfokozásával. A windsori rajz dühtől eltorzult, jellegzetes, markáns vonású arcának (16. kép) teljes pontosságú átvétele világosan mutatja a Mantegna-metszetek ihlető hatását Leonardóra ; ő a modernek követésével szemben inkább az antikét tartotta dicsérendőnek: «Imitazione délie chose antiche è piu laudabile che quella dclle moderne», ebben az esetben a már antik művet feldolgozott Mantegna-metszetmotívumokat mintegy természettanulmányként használta fel. A «Tengeri istenek harca» B. 18. metszetnek egy másik alakja, a háttérben álló Neptun (18. kép) ismerhető fel Leonardo egy torinói rajzán (19. kép)

13 a háttal álló ruhátlan harcos előképeként. Ezt a Leonardo rajzot másolta Raffaello a Salamon ítélete vatikáni Stanza della Segnatura mennyezetén levő freskóján, a hóhér alakjában, ahogy Aldo Bertini katalógusában megállapítja. A Raffaello freskó10 Old Masters Drawings from Chatsworth. A Loan Exhibition from the Devonshire Collection. By am Show, Kat. 56. sz. PI. 56. 11 Vö. Liebmann, J. M.: Stilprobleme bei Michelangelo. Michelangelo Heute. Berlin, 1965. 58. 12 0 lark, K. : The Drawings of Leonardo da Vinci in the Collection of Her Majesty the Queen at Windsor Castle. Second edition. Revised with the assistance of Carlo Pedretti. I. 25. old. 12326. kat, sz. 13 B e r t i n i, A. : I disegni italiani della Biblioteca Reale di Torino. Roma, 1958. 36. old., 227. kat. sz. A kardos alakra megjegyzi: «E stato notato che il guerriero con la spada fu copiata da Raffaello nel suo 'Giudizio di Salomone'.