Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

IN MEMORIAM - W. V.: Dobrovits Aladár

I N M E M O R I A M DOBROVITS ALADÁR (1909- 1970) Április 4-én szívroham oltotta ki a kiváló tudós életét. Munkássága legnagyobb részét annak a célnak szentelte, hogy kibontakoztassa ós megerősítse Magyar­országon az ókori Kelettel foglalkozó tudományt, amelynek alapjait az egyetemen első mestere, Mahler Ede vetette meg. Történelmi, régészeti, művészeti tanul­mányai során már egyetemi éveiben elsősorban az ókori Egyiptom kultúrája felé fordult legfőbb érdeklődése. A Szépművészeti Múzeum adott helyet a magyar közgyűjteményekben el­szórtan található egyiptomi műtárgyak összesítésével alakult Egyiptomi Gyűj­teménynek. Ennek az anyagnak a feldolgozására, az egyiptomi állandó kiállítás megrendezésére kapta első tudományos megbízatását az 1932-ben bölcsészdoktori oklevelet elnyerő fiatal tudósjelölt. Nagy tehetsége és tudásvágya örökre eljegyezte őt tudományával és a múzeumügynek kivételes képességű harcosává tette Dobro­vits Aladárt, Munkásságának első területe a Szépművészeti Múzeum Antik Osz­tálya volt, amelynek később önállóvá vált részlege lett az Egyiptomi Gyűjtemény. Az 1939-ben megnyílt első kiállítás elsősorban Dobrovits Aladár tudományos fel­dolgozó és rendező munkájának eredménye. Még e feladata teljesítése előtt, két évig ösztöndíjasként a Louvre Egyiptomi Osztályának munkatársa, ismereteket gyűjtve, egyben képességeivel elismerést aratva. Hazatérve a Szépművészeti Múzeumban végzett munkássága, tudományos dolgozatai, múzeumi rendezései tanúsították kiváló szakértelmét. Az Egyiptomi Gyűjtemény egyik remekéről, az újbirodalmi férfifejről, a Harpokrates bronzszobrocskáról, a szolgaszobrokról, egy papnő fa szobrocskájáról, sztélékről írt dolgozatai itthon és külföldön méltó elismerésben részesültek. Már a kezdő múzeumi évek alatt ért el nagy sikert két könyve, az Egyiptom és a hellénizmus és az Egyiptom festészete. Szervező ereje nem merült ki a múzeumi munkában. Irányítója lett annak a tudományos vállalkozásnak, amely az ókori Kelet kutatásának hazai eredmé­nyeit egy alapvető publikációban, az Oriens Antiquusban kívánta nemzetközileg is ismertté tenni, és amely ma, negyedszázaddal megjelenése után is, alapvető jelentőségűnek bizonyul. Dobrovits Aladár munkásságát félbeszakította a második világháború. Hadifogságból hazatérve fáradhatatlanul, és a sok hivatalos megbízatása miatt több területen is dolgozott. Sokféle feladata ellenére sem vesztette el azonban kapcsolatait a Szépművészeti Múzeummal. 1945-től 1951-ig az Antik Osztály ve­zetője. Irányítja az 1949-ben újra megnyílt Egyiptomi kiállítás rendezését és az ő gyűjtőtevékenységének köszönhető, hogy az Egyiptomi Osztály tárgyainak száma megkétszereződött és hogy az Antik Osztály megháromszorozta anyagát, kiegészítve gyűjteményét kis bronzokkal, terrakottákkal, vázákkal és üvegekkel, felölelve így a Mediterráneuni művészetének minden ágát. 13 Bulletin 36. 193

Next

/
Thumbnails
Contents