Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
ZENTAI LÓRÁND: Giovanni Battista Sangallo rajza és a Medici kápolna freskóterve
hart kísérelte meg stilárisan körülhatárolni. 1 ' Bastiano («Aristotile» — 1481—1551) és Giovanni Battista («Il Gobbo» — 149b— 1552) rajzainak értéke inkább dokumentum-jellegükben, mint kvalitásukban rejlik : építő-tevékenység mellett főleg dekorátori munkákat látták el, 7 s eredeti invenciójukat a XVI. század első évtizedétől főleg Michelangelo szorgalmas másolásával pótolták. 8 Jellemző módon rajzaik nagy része összefüggő lapokon, vázlatkönyvek formájában maradt fenn, 1 ' melyek számukra nyilvánvalóan motívum-gyűjteményekként szolgáltak. Bastiano mélységes csodálata Michelangelo művei iránt, melyről Vasari tudósít igen színesen, 10 nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nevéhez kötötték, hol több, hol kevesebb joggal a Michelangelo-körben készült másolatok jó részét. Giovanni Battistáról Vasari említésein 13 kívül nincs forrásadat, de néhány, kézírás-vizsgálattal hitelesíthető rajza alapján az ő ceuvre-je is lassan kikerekedett. A két művész rajzstílusának megkülönböztetését először Geymüller 12 kísérelte meg, ennek alapján vizsgálja felül Degenhart 13 az irodalomban nevükkel vagy név nélkül legtöbbet szereplő lapokat. Bastianónak meglehetősen zárt, azonos stílusjegyeket felmutató kis csoportot tulajdonít, igen sok, hagyományosan neki tulajdonított rajztól viszont megfosztja őt. A problémák a Giovanni Battistának adott rajzoknál jelentkeznek - a Sangallo-csoport maradékának jó részét Degenhart ugyanis neki attribuai ja, de kevésbé határozottan, jóval lazábban húzva meg a csoport külső határát más nevek, illetve az anonimitás irányában. Rajzaiban Giovanni Battistát az egyes kompozíciók kevésbé rutinos, oldottabb rajzmodora, az elemek lazább fűzése jellemzi, míg Aristotile lapjai a gyakorlott dekoratőr, díszlettervező motívumgyújteményeinek benyomását keltik: precíz, tiszta munkák, a lapszéleken gondos feljegyzésekkel. A Giovanni Battistának attribuait lapok közül 11 a továbbiak szempontjából legfontosabbként ki kell emelnünk az Uffizi 607 E. sz. rajzát (73. kép), mely Michelangelónak a Medici-kápolna Magnifici-sírjaihoz készült terveivel áll összefüggés6 D e g e n h a r t, B. : Dante, Leonardo und Sangallo. Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte VII, 1955. 101 s kk. főként 278 — 283., a korábbi irodalom összefoglalásával. 7 Vasari, G. : Le Vite de' più ecccllenti pittori, scultori ed architettori. Ed. G. Milanesi. V.l. Firenze, 1881. 434 s kk.: V. Firenze, 1880. 403. 8 Bastiano 1508-ban a Firenzéből a Sixtus-kápolna kifestéséhez hívott segédek közt dolgozott Michelangelo mellett (Vasa r i — Milanesi Vil. 1 75.). Későbbi együttműködésükről Vasari nem beszél, de ismeretségüket feltehetően továbbra is fenntartották. 3 A Lille, Musée Wïcar 1 84 lapból álló, építészeti és ornamentáüs rajzokat tartalmazó vázlatkönyvében (melyet korábban Michelangelónak tulajdonítottak) Geymüller fedezte fel Bastiano és Giovanni Battista kézírását ós osztotta meg kettejük közt a rajzokat is (( ! e y m ü lier, IL F. v.: Michelangelo Buonarroti als Architekt, München, 1904. 5. old., 5. jegyzet). D egenhart (i. cikk, 282.) az Uffizi rajzainak 1 739-től I 749 A. ltsz.-ig terjedő összefüggő csoportját tulajdonítja Giovanni Battistának. 10 V a s a r i - Milanesi, VI, 433 s k. 11 Fgyhelyütt ifj. Antonio da Sangallo munkatársaként említi (V a s a r i — Milanesi, V. 463.), másutt mint «persona ingegnosa»-ról ír róla, aki Vitruviust is tanulmányozta, sőt megjegyzéseit könyv-formában készült kiadni (uo. 471 — 472.). 12 I. m. 5. 13 1. cikk, 278-283. 14 I. cikk, 282 — 283. Az Albertina Sc. R. 145., Degenhart által Giovanni Battistának adott lapjánál (S t i x, A. — F r ö h 1 i c h, L. : Beschreibender Katalog der Il.andzeichnungen in der Graphischen Sammlung Albertina. III.: Die Zeichnungen der toskanischen, umbrischen und römischen Schulen. Wien, 1932. 137. sz.) közelebb áll Giovanni Battista stílusához a drezdai Kupferstiehkabinett ugyanezt az ábrázolást tartalmazó eltűnt rajza (T o I n a y, Ch. de: i. m. 230. kép) — egyébként ez utóbbi másolata jelenik meg Dosiónak egyik, Giovanni Battista-rajzok utáni másolatokat is őrző modenai vázlatkönyvében, 1. később.
