Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
G. AGGHÁZY MÁRIA: Leonardo da Vinci lovas szobra
plasztikus formábaöntés keletkezésének helyt 1 a franciaországi Cloux, készülte pedig az 1516—1519 közötti évekre tehető. A fentieken kívül különben még egy kétségbe nem vonható bizonyítékát tudjuk adni annak, hogy a mi lovasszobrunk azonos az I. Ferencnek készített modellel és hogy az uralkodó azt milyen nagyra becsülte. A fontainebieaui manierista művészek köréből került ki a ma Münchenben őrzött nagyszámú rajzsorozatnak meíteie. E vázlatok mind páncélvértek különböző ornamentumait ábrázolják s I. Ferenc megrendelésére, uralkodásának vége felé az 1540-es években készültek. 13 Az egyik lóhomlokra való vértezet-terv (14 703. sz.) kétféle megoldást javasol. A rajz bal oldalán a jellegzetes, ún. «Rollwerk» keretek közötti mezőkben két változatban is látható a budapesti lovas ábrázolása (64. kép). A cikk írója utal a Leonardótól származó motívumokra, a Sforza- és Trivulzio-emlékekkel kapcsolatos windsori rajzokra, de nem szól arról, hogy e motívum egészében és a rajzokénál több hasonlatossággal a plasztikus megoldásig is eljutott. F plasztika pedig, a vértezettervből következtethetően, I. Ferencnek még élete vége felé is felhasználásra, alkalmazásra szánt, kedvelt darabja lehetett, I. Ferenc Leonardo pártfogásával pedig már ifjú korában kiérdemelte, hogy ne csak «père de veneurs»-nek, a falkavadászok atyjának, hanem «père des arts et des sciences»-nak is kikiáltsák temetése alkalmával, amint erről Guill. Martin du Bellay (XV. sz. vége — 1559) müvének 5. kötetében értesít." F Ü G GEL É K Budapesti szobor. Szépművészeti Múzeum tulajdona. Lt. sz. 5302. Teljes hosszúsága 26,5 cm, teljes magassága 24,3 cm. A lovas magassága az egyes testrészek méreteinek összeadásából: 19,9 cm. A ló súlya 1,95 kg, a lovas súlya 44,02 dkg. Mindkettő üreges. Öntésük külön, a viaszkiolvasztásos módszerrel történt. A ló lábai tömörek. Mindezt a röntgenfelvétel is megerősíti, de ezen kívül az is megállapítható ennek segítségével, hogy a lótest legszélesebb részei legömbölyített végű vasvázra épültek. A minőségi színképelemző fémösszetételi vizsgálat eredményei szerint a budapesti ló és lovas fémösszetétele teljesen egyező. Nemcsak az ötvözet fő alkotó elemei azonosak, hanem a csak nyomokban kimutatható és abban az időben cl nem távolítható szennyező elemek is. Ezzel megdől az a régebbi vélemény, hogy a testarányok eltérése miatt, csoportunk két darabja eredetileg nem tartozhatott össze. Kétszer, ilyen mértékben megegyező ötvözet előállítása ugyanis nem volt lehetséges. Együtt készült, a ló és lovasa, cink (horgany, Zn) nélküli ólombronzból, ami sok évszázados bronzötvözet előállítási hagyományainak és egyben Leonardo előírásainak is megfelel. — A szobor felülete cizellálás nélküli, az öntőlyukak szabadon hagyottak, a farokrész utólagos beillesztése durva. Patina: fekete lakk nyomai fölött mesterséges zöld réteg. — A lovas ma levehető, mostani rögzítésmódja új, utólagos megoldás. New York-i lösztibor. Metropolitan Museum of Art tulajdona, Acc. No. 25.74. Teljes hossza 26,3 cm. Teljes magassága 23,1 cm. Tehát valamivel kisebb, mint a budapesti. Súlya is kevesebb: 1,84 kg. Teste szintén üreges, a lábai tömörek. A röntgenfelvétel ugyancsak szép, vékonyfalú, viaszkiolvasztásos módszerrel történt öntést mutat. Felülete cizellált, barnásfekete lakk patinája helyenként lekopva. Az ugyancsak külön öntött farokrósz beillesztése gondosabb, az öntőlyukak eldolgozottak. A testfelület bal oldalán azonban a combok felső részének magasságában, anatómiáikig nem indokolt bevágódás látszik. ( ierevicli László véleménye szerint ez kocsirúd okozta horzsolás nyoma. Észrevétele talán úgy módosítandó, hogy a bemélyítés kocsirúd rögzítésére szolgált. A New York-i példány ezek szerint nem hátas, hanem hámos lovat ábrázol. Gillcmot László véleménye szerint ez öntéshiba is lehet. "Thomas, B. : Die münchner Harnischvorzeichnungen im Stil François I er . Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. Bd. 55. Wien, 1959. (No 14 70361 - 63. old., 67. kép. 14 Bellay, G. M. du: Mémoires vol. 5. idézve: Sainte — Palaye: i. m. II. 346. old., 1 1. jegyzet.
