Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
G. AGGHÁZY MÁRIA: Leonardo da Vinci lovas szobra
tett kelengyeládákon (cassone-kon) többször megfestették a lovagi mondakör szereplőit. Milanói korszakában viszont a Paviában volt egykori Visconti-könyvtár kódexei között voltak ilyen tárgyúak, pompás illusztrációkkal díszesen. 28 A francia uralkodónak nemcsak pompaszerető kedvtelése és szórakozása nyilvánult meg a «tournoi»-k rendezésében, hanem forrásaink szerint «... le ciel avoit fait naître François I er pour ressusciter dans l'état militaire l'esprit de chevalerie: l'on ne peut douter que l'élévation de son génie et de son courage, aussi bien que son amour pour la guerre, ne lui en eussent inspiré le désir. Xul de ses prédécesseurs ri avoit atissi bien connu les généalogies de nos plus grandes et de nos plus anciennes maisons, dont l'histoire est si étroitement liée avec de notre milice . . .» 29 Emellett «la valeur romanesque du règne de François I er fit traduire et mit en vogue le roman d'Amadis, quoique M. La Noue, 30 qui prend l'effet pour la cause, ait dit que la lecture de ce livre a été la source de la fureur avec laquelle on s'est livré aux duels.» Azonban a szerencsétlen kimenetelű 1525-ös paviai csatájában is I. Ferenc — ágyús, nehéz tüzérsége felvonultatása mellett — még mindig pompás koronás és családi jelvényével, a lángoló szalamandrával díszített sisakkal harcol és esik spanyol fogságba serege élén (68. kép). 33 Lomazzo, mint ókori versenyjátékok győzteseinek jutalmáról, megemlékezett a — mi lovasunkon, de a paviai csatát ábrázoló metszeten is látható — csúcsossugaras koronáról, amit később ismertetőjoliil a királyi vezérek hordtak sisakjukon. A koronás sisak ugyan ebben az időben, amikor már régóta zsoldosvezérek voltak a seregek irányítói, neun csupán a királyi hadvezérek ismertetője a csatatéren. Ilyen nyitott koronát eredetileg Bizáncban csak az uralkodónők hordtak, a férfi uralkodók koronája zárt volt. A perzsa-bizánci nyitott korona változatai nyugaton is elterjedtek. Itt azonban a férfiak is használták a nyitott koronát, amiben szerepe lehetett a római, ún. «sugaras» korona továbbélésének. 32 Az irodalomból leginkább ismert Shakespeare III. Richárdjának a csatában elvesztett koronás sisakja, amivel utódja, VII. Henrik a harc helyszínén azonnal meg is koronázza magát 1485-ben. Sárkányos díszű fegyverzete van az 1. Ferenc uralkodása kezdetével egykorú, innsbrucki Miksa császár síremlékalakjai közül természetesen Artus királynak; csúcsos koronás sisakja pedig Miksa nagyapjának, Ernst der Eiserne hercegnek és a közvetlen Miksa halála után készült III. Lipót figurájának. 33 Valóságosan hordott sárkányos sisakok szép példája pedig az aragóniai királyoktól ismert a madridi Armeria-ban az 1400 körüli évekből 34 és egy másik firenzei a Bargello-ban, amit az 1470 körüli évekre datálnak. 35 Koronás sisakot pedig eddigi ismereteink szerint utoljára 1543-ban rendeltek Augsburgban Wasa Gusztáv svéd királynak. 36 28 A n t a 1, Fr. : Die florentinisehe Malerei und ihr sozialer Hintergrund. Berlin, 1 958. 29 1. — A r s 1 a n, K. : lîif'Iessioni sulla pittura gotica «internazionale» in Lombardia, ne] tarde Trecento. Arte bombarda VIII/2, 1963. 42-58. old., 21-53. kép. 29 S a i n t e — P a 1 a y c : op. cit., p. 363. 30 La Noue, Fr. de: Discours politiques et militaires. 1587. Disc. 6. Idézve: Sain t ePalaye, J.-B. de La Curne de: i. m. I. 448. 31 M i r e p o i x, Ch.-P.-G.-F. de Lévis, duc de — A n d r i e u x, M. — Erl a n g e r, Ph. etc.: François I er . Paris, 1967. 156. Photo: BN. 32 S eh ramm, P. K. : i. m. IL 422., 424., etc. (J. Deér). 33 O e t tinge r, K.: Die Bildhauer Maximilians am Innsbrucker Kaisergrabmal. Nürnberg, 1966. 24, 25. és S, 35. tábla, 34 S c h r a m m, P. E. : i. m. TII. 938. old., 144. kép. 35 G oldscheid e r, E. : i. m. 24. old., 45. kép. 36 Schräm m, P. E. : i. m. III. 986. old., 147. kép.
