Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)

SEVERIN, HANS-GEORG: Ábrahám áldozatát ábrázoló keletrómai dombormű

jai°

4 megfelelnek a mitológiai emberáldozat-ábrázolások már ismertetett feláldozásmódjának: a kés vagy a kard a térdelő áldozat nyaka felé függőlegesen közeledik;

55 lényegesen eltérnek tehát ezek a konstantinápolyi művészet köréhen megfigyelhető theodosiusi képtípustól (budapesti töredék, isztambuli korlátlap). A peremdarabok ugyan többé-kevésbé jó provenienciával rendelkeznek, öszszességükben azonban különböző igen tevékeny műhelyek, különböző iskolák export termékeinek tekinthetők. Nem lehetett őket mind ez ideig sem lokalizálni, sem szűkebb határok között datálni.

5

" A profil nézetű, egyik lábára támaszkodó, térdelő Izsák motívuma nem bizonyít valódi kapcsolatot a berlini relieffel és a domborműves szélű lapokkal.

57 E. Kitzinger a « Vakok meggyógyítása))-! ábrázoló, 390 tájáról származó kis konstantinápolyi márványdombormű

08 (Washington, Dumbarton Oaks Collection) publikálásakor igen eredményesen állította szembe a VI. század emlékeit a koratheodosiusi ábrázolással,

5<J egyfelől azért, hogy bizonyos képmotívumoknak a konstantinápolyi plasztikában történő továbbélését bemutassa,"

0 másfelől pedig azért, hogy a kora-theodosiusi kompozíció sajátos vonásaira fényt vessen.

01 A kora-theodosiusi relief alapjául az a képtípus szolgált, amely Krisztust — a kor császárképmásához hasonlóan — megközelítően frontális beállításban, méltóságteljes, nyugodt, a gyógyítás aktusát az udvari ceremóniához hasonlóvá tevő mérsékelt mozgással jelenítette meg; Krisztus és a vak azonos méretű."

2 A Maximianus-trón Justinianus-kori elefántcsont táblájának azonos ábrázolása"

3 ezzel szemben drámai képtípust képvisel: Krisztus jobbról belépve — éspedig lépés közben, mintha hirtelen jelenne meg — gyógyítja meg a kis figuraként ábrázolt vakot, miközben a Krisztus testét körülfogó dús köpenynek egy előre lendülő szárnya a csodatevő jobb kéz hatalmát látszik megerősíteni. E Kitzinger példáját követve a kora-theodosiusi budapesti Ábrahám áldozata töredékkel egy azonos témájú, Kusadas-ból való lapos marvánvdomborművet (Szeldzsuk, Ephesos Múzeum) vonunk párhuzamba, amely eredetileg egy ambóhoz tartozott (51. kép) s a késő-justinianusi vagy közvetlen Justinianust követő kor51 Vö. pl. Isztambul. Ltsz. 2299. M e n d e 1, G. : Catalogue . . . i. m. 656 sz. ; G r a b a r, A.: Sculptures . . . i. m. 4. tábla, 1. kép. jobboldalt lenn. — Isztambul. Ltsz. 2297. (erősen töredékes, csak Izsák, ő is részben maradt meg); Mendel, G.: Catalogue ... i. m. 655. sz. ; ( ; r a b a r, A. : Sculptures . . . i. rn. 4. tábla, 2. kéj). — Kairó. Ltsz. 8759. S t r z yg o w s k i, J.: Koptische Kunst. Catalogue général ... du Musée du Caire. Wien, 1904. Í06. old., 163. kép. — Nikosia: Orlandos, A.: Bvzantinisch-neugriechische Jahrbücher 6, 1927/28. 162. old., 4. kép. 55 Vö. G e i s c h e r, H.-J.: Heidnische Parallelen . . . i. m. 14 d tábla. 5K Vö. K i t z i n g e r, E.: A Marble Relief . . . i. m. 112. 57 Ábrahám karján hosszan lenyúló kabátdarab, mely a Nikosiából való peremtöredékkel (lásd 54. jegyzet) vethető össze, sem utal mindenképpen egy meghatározott képtípusra. Ábrahám kezének arányai alapján nagyon is elképzelhető, hogy Izsák itt már az oltáron térdepelve jelenik meg (lásd lentebb 149. old.). M Kitzinger, E. : A Marble Relief . . . i. m. 2 L. 5S Uo. 37 sk. old., 20-21. kép. 80 Uo. 37 sk., 41 sk. 81 Uo. 37 sk. 82 Uo. 36 sk. — Vö. ezzel szemben a I.V. Sz. 2. feléből származó róma-városi szarkofágtöredékkel (Róma, Villa Albani). Repertórium der christlich-antiken Sarkophage I: I lom und Ostia. Wiesbaden, 1967. 920. sz. — Lrrc a darabra hivatkozás : D e i c h m a n n, F. W. : Byzantinische Zeitschrift 54, 1961. 235. ß:t K i t z i n g e r, E. : A Marble Relief . . . i. m. 21. kép.