Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 36. (Budapest, 1971)
BISI, ANNA MARIA: Pun régiségek a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből
későbbi (az i. e. VI. sz. folyamán) érkező karthágóiakkal keveredett volna. 25 A sávos díszítésű 1. kancsó formája Gjerstad szerint föníciai eredetű, 26 ugyanúgy, mint a 12.—13. számú háromkaréjos kiöntőjű, vastag rúd-füles oinochoéké, 27 de a forma, miután Cipruson átvették, a vaskor első négy századának jellegzetes ciprusi típusává vált; 28 vörös mázzal vonták be az edényeket, amit Tarradell-lel együtt helyi technikai jellegzetességnek tartok, 29 s így terjedtek el ezek a nyugati föníciai területeken. Valóban, az első pun telepeken is megtalálhatók a VII. sz. első felében készült proto-korinthosi kotylék kíséretében. 30 A 23.-25. forma viszont — füstölő, két egymás fölé helyezett csészével tudomásom szerint a mai napig nem került elő Föníciában, 31 míg Cipruson ismeretes fém változata. 32 E. Gjerstad távolabbi, egyiptomi eredetűnek véli, 33 de olyan gyakran jelenik meg nyugati környezetben, hogy nyilván a föníciai — ciprusi központok kedvelt formája lehetett. Meg kell jegyeznünk, hogy a kolóniákban talált csaknem minden VII. — VI. századi füstölő őrzi a legrégebbi föníciai — ciprusi és palesztinai edényekre jellemző, vörös bevonatot, ami korai voltuk mellett szól. A 16. — 21. példányok nagyon elterjedt és ennek következtében elég szokványos hellenisztikus formákat utánoznak, a 22. és 33. példányok pedig mindenütt gyakori, s a sémita kolonizáció előtti (és utáni) Észak-Afrika bennszülött lakossága körében különösen jól ismert füles edények stereotip utánzatai. Hosszabban kell szólnunk az 1. —6., 8.-9. példányokról. Azonos típusú oinochoékat — trapéz formájú, közepén kidudorodó nyak, körteformájú test, kihajló gombaformájú szájperem, vastag rúd-fül - ciprusi sírokban is találtak, a 9. kancsóval megegyező példányok kerültek elő az orani partvidéken Rachgounban és Mersa Medakh-ban, 31 Marokkó atlanti partvidékén, Mogador-ban, 35 és az i.e. I. évezredben készült szíriai — palesztinai bilbilelzhez igen közel álló változatait ismerjük Máltából, 30 Spanyolországból, 37 Karthágóból, 38 Etikából, 39 tehát minden olyan helyen megtalálhatók, amelyet az i. e. VIII. sz.-i föníciai kolonizáció első hullámai érintettek. A Szépművészeti Múzeumban őrzött többi edény nem mutat olyan jellegzetességet, ami miatt részletesebben kellene velük foglalkoznunk. Kivételt képez 25 Az írott hagyományok szerint i. e. 674-ben alapított Ibizában egyetlen VII. sz.d régészeti emléket sem találtak. 26 G j e r S t a d, E.: The Swedish Cyprus Expedition. TV, 2, i. m. 295 - 296. 27 Uo. 296. 28 üo. 295. old., XIX, 4. XXII, ]] - 13; XXV. stb. képek, 1. még H i r m i n n h a m. J. : A. J. A. 67 (1963) 24. 29 B i s i, A. M. : KyiIPIAKA, i. m. 56. 30 P e 11 i e e r Catalan, M. : Excavaciones en la nécropolis púnica Laurita, i. m. 63-65. old., 32., 35. kép, V, 3. tábla; XX. 31 Egyébként a bronzkori palesztinai gyümölcsöstálak hathattak rá: G arrow Duncan, J. : Corpus of Dated Palestinian Pottery, i. m. 17. típus, ezt néhány késői pun típussal is összevethetjük: Cintas, P.: Céramique punique, i. m. L. tábla, 83 — 85., 90-92. kép. 32 G j e r s t a d, E. : The Swedish Cyprus Expedition, TV, 2, i. m. 149. old., 22. kép. 33 Uo. XXVII, 14-15., XXXII. stb. tábla. 34 V u i 11 e m o t, G.: Reconnaissances, i. m. 69. old,, 18. kép, 12., 16. Sz. ; 71., 108. old. 35 J o d i n, A.: Bull. d'Archéol. Marocaine, 2 (1957) 21 skk. old., 9 b. kép. 36 B a 1 d a c c h i n o, J.-G. : Punic Rock Tombs near Paula, Malta: P. B. S. R. XIX (1951) 15. old., 8. kép, C 2. sz.; uő: Rock Tombs at Ghajn Qajjet, i. m. 35. old., 4. kép, D 1. sz. 37 N i e m e y e r, H. G. és mások: Altpunische Funde von der Mündung des Rio Algarrobo, i. h. 82. old., 7. kép. 38 C i n t as, P.: Céramique punique, i. rn. 81. 39 Uő: Karthago, 5 (1954) 49. kép.
