Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Isis Pharia. Megjegyzések a budapesti szoborhoz

a szentélybe. Ez volt Osiris megtalálásának (heuresis) örömünnepe.

11 A hajóban, mely Osiris keresésére indult, Isisnek — több más isten társaságában — már csak azért is jelen kellett lennie, mert Osiris temetésénél és életrekeltésénél rá várt a főszerep.

12 Nem fordítottak eddig kellő figyelmet arra, hogy Osiris megtalálásának rituális drámáját a pompeji Isis-szentély egyik falfestménye (29. kép)

13 az eredeti egyiptomi szertartáshoz milyen hűen mutatja be. Nemcsak a bárkák és az istennő alakjának egyiptizáló típusa, hanem az Osiris-bárka hiteles egyiptomi szimbolikája is arra vall, hogy a festő egyiptomi mintaképet, talán egy illusztrált szent könyvet használt. A pompeji falfestmény, bár kitűnően dokumentálja, hogy létezett egyiptomi előkép a hajó orrában álló Isis görög-római ábrázolásához, mégsem a fejlődés fő vonalát képviseli. A bárkák után Ítélve a jelenet vagy a Níluson, vagy még inkább egy szent tavon játszódik le. A bárkájával keresésre indult Isis megtalálja és kötélre veszi az Osiris-csónakot, amelyben az isten jelképes sírját látjuk, rajta a megújulást kifejező Horus-sólyommal.

14 Ez a jelenet tehát nagyjában a Nílusvölgyben fekvő szentélyek rituáléjának felelt meg. A kanoposi Osiris-szertartás egy igen lényeges ponton eltért az ország belsejében fekvő szentélyekétől. Az istent, aki a Nílussal, az áradással volt azonos, a folyó torkolatának közelében, a tengerből merített édesvízként találták meg.

15 A kanoposi rítusnak ezt a jellemző vonását az irodalmi adatok mellett Osiris kanoposi kultuszképének edényformája is igazolja,

16 Itt tehát a szent hajónak a tengerre kellett szállnia, hogy a torkolaton át kisodródott Osirist

17 megkeresse. Ez a hajó már nem lehetett egyszerű nílusi bárka, s különösen nem a szent tóra való kultikus csónak, hanem csakis tengeri jármű, és ha hozzátesszük, hogy benne a hitvesét kereső Isis foglalt helyet, akkor máris felismerhető az az egyiptomi szakrális motívum, amelyet már csak egy lépés választ el a hellenisztikus Isis Pharia képtől. A kanoposi szertartás már azáltal is a görögség érdeklődésének homlokterébe kerülhetett, hogy az új egyiptomi főváros közvetlen közelében, annak mintegy elővárosában játszódott le. Ennél azonban jóval többről van szó, mert R. Merkelbach idézett tanul11 Cum on t, F.: Les religions orientales dans le paganisme romain. Paris, 1929. 90 k. 12 Meyer, E.: Isis. ML II, 1 (1890-94). 365 kk. R o e d er, G.: Isis. RE IX (1916). 2084 kk. Erről és az Osiris-Isis kultusz más kapcsolatos kérdéseiről Hopfner, Th.: Plutarch über Isis und Osiris. I —

II. Praha, 1940 — 41. 13 Nápoly, Museo Nazionale, lelt. sz. 8929. A «Sacrarium» É — NY-i faláról. Schefold, K.: Die Wände Pompeis. Berlin, 1957. 233. Legutóbb: Tran Tarn Tinh, V.: Le culte d'Isis à Pompei. Paris, 1964. 65 k., 143. old., 47. sz., X,l t. 14 Lásd az 5. jegyzetet a 27. képhez. — A Horus mítoszhoz F a i r m a n, H. W. — Blackmao, A.M.: JEA 21 (1935) 26 kk., 28 (1942) 32 kk. Griffiths, J.G.: JEA 44 (1958) 75 kk. HarpokratéS bárkában: Pagenstecher, R.: Exp. E. v. Sieglin II, 3. Leipzig, 1913. XXXV/2. t. W e b e r, W. : Die ägyptisch-griechischen Terrakotten. Berlin, 1914. 64. P e r d r i z e t, P.: Les terres cuites grecques d'Egypte de la collection Fouquet, Nancy, 1921. 115 k. D e 1 a t t e, A. — D e r c h a i n, Ph.: Les intailles magiques gréco-égyptiennes. Paris, 1964. 107, 119 kk. 15 C a s t i g 1 i o n e, L.: Acta Ant, Hung. 5 (1957) 218. Ua.

: Acta Ant. Hung. 8 (1960) 400 kk. Merkelbach, R.: i. m. 35. 16 A rendkívül gazdag irodalomból lásd: Höf er: Kanopites. ML II, 1 (1890 — 94) 948. Weber, W. : Drei Untersuchungen zur ägyptisch-griechischen Religion. Heidelberg, 1911. 29 kk. M i 11 e 1 h a u s: Kanopites. RE X, 2 (1919) 1878 kk. S a 1 a c, A.: BCH 46 (1922) 182 kk. B i s s i n g, Fr. W. v.: Bull. Soc. Arch. Alex. 24 (1929) 39 kk. Ua.: Aegyptische Kultbilder der Ptolemaier- und Römerzeit. Der Alte Orient. 34. Leipzig, 1936. 28 kk. S t r i c k e r, B. H. : Oudh. Med. 24 (1943) 1 kk. C a s t i g 1 i o n e, L. : Acta Ant. Hung. 5 (1957). 209 kk. 17 Plut., de Is. 13.