Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

WEGNER, WOLFGANG: Megjegyzések a Szépművészeti Múzeum Rembrandt-iskolához tartozó rajzaihoz és a Rembrandt-műhely problémájához

MEGJEGYZÉSEK A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM REMBRANDT-ISKOLÁHOZ TARTOZÓ RAJZAIHOZ ÉS A REMBRANDT-MŰHELY PROBLÉMÁJÁHOZ A Múzeum egyik rajzának nem tulajdonítottak eddig különösebb értéket, mivel a régi, még a gyűjtőtől származó, lent jobbra «G. v. d. Eeckhout feit» feliratot áthúzták. (Ltsz. 16(52; fekete kréta, szürke lavírozás; 171X213 mm. — 72. kép.) Az ismeretlen rajzok között őrzött lapot itt ismét a Rembrandt-tanítvány, G. v. d Eeckhout művei közé soroljuk. A rajz azt a jelenetet ábrázolja, amint Ábrahám szolgája, Elizeus — Izsák számára feleséget keresve (I. Móz. 24,7) — este Nahor városához érkezik, tevéjét a kútnál hagyja és Rebekkával találkozik. Ahogy Elizeus Istent kérte, Rebekka először neki ad inni korsójából, majd tevéjét is megitatja. Eeckhout, aki többször foglalkozott ezzel a témával, eltér Rembrandt ugyanezen témájú rajzának megoldásától.

1 Rembrandt a cselekménynek azt a pillanatát ábrázolja, amikor a szolga iszik a Rebekkától átnyújtott korsóból, Eeckhout ezzel szemben a jelenetet egy keleti város előtt, este, a kútnál lejátszódó mozgalmas életképpé alakítja. A két egymáshoz legközelebb álló kompozíción, a budapesti rajzon és az 1663-ban festett lipcsei képen,

2 Rebekka jobb kezét a korsóra támasztva ül (71. kép). A lipcsei festményen lapos kalapot visel, mint amilyet Rembrandt rajzán is láthatunk; a szolgáló tőle jobbra jelenik meg. Ezzel szemben a brüsszeli rajzon

3 és a prágai képen,

4 amelyek az alakok elrendezésében messzemenően megegyeznek egymással, Rebekka áll a jobb oldalon, és a korsót a tőle balra álló szolgának nyújtja át (73 — 74. kép). Az ülő Rebekka ábrázolása szokatlan. Ikonográfiáikig csak a haarlemi zsánerfestő s egy ideig Rembrandt-tanítvány, Hendrick Heerschop amsterdami képével vethető össze e motívum.

5 A legelterjedtebb az Elizeusnak inni adó Rebekka ábrázolása;

0 néhány kompozíció beszélgetés közben ábrázolja őket,

7 ezek közül egy 1 Benesch, O.: The Drawings of Rembrandt. London, 1954/57. C 30, A 13, No 491, 503, 566 (1640 és 1655 között), C 64 (1650 körül). 2 Szignált és datált (1663); Katalog 1924. Ltsz. 783. ;i Ltsz. 3023; Prést el Bubi. XV, 1937. 16. Sz. Copyright A. C. L. Musées Royaux des Beaux-Arts de Belgique. Bruxelles. 4 Prága, Rudolfinum. Katalog 1912. 174. sz.; Katalog 1955. 228. sz.; Rembrandt i jego krag. Warszawa, 1956. 35. kép. 5 Katalog 1934. 1133. sz. Lásd rézkarcaihoz: H oils t e i n, F. W. H.: Dutch and Flemish Etchings, Engravings and Woodcuts. Amsterdam, 1949. IX. 4. 6 Lásd a középkori hagyományok ábrázolásait is beleértve: E h r e n s t e i n, Th.: Das alte Testament im Bild. Wien, 1933. 205-211. - Bigler, A.: Barockthemen. Budapest, 1956. I, 46. 7 Egy Jac. Pynas utáni rajz Weimarban (Ond Holland Lili, 1936. 86.), egy Doomer rajz Münchenben, Staatliche Graphische Sammlung (Old Master Drawings. 1930. 14. tábla) egy Rembrandt tanítvány rajza (Versteigerung Nr. 352, Wien, Dorotheum 12/13. V. 1924. Kat. 121).