Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

hetően Baldung még 1514-ben bekövetkezett halála előtt fogott hozzá az ablak terveihez vagy készült el a megrendelő arcképével.

68 Térey óta az irodalomban egyöntetűen Baldungot tartják az ablak tervezőjének.

69 A táj képes háttér előtt, a keresztfa tövében a földre fektetett halott körüli csoport szenvedélyes fájdalma nem áll távol a mester többi, hasonló témájú kompozíciójától. A Heimhoffer-ablak terve zárhatta le e témával való többéves foglalkozást is, kompozíciója érettebb és letisztultabb, mint a berlini festményé.

70 Úgy tűnik, hogy a második évtized derekán Krisztus siratásának jelenete sokat foglalkoztatta Baldungot, és feltehetően jelentős megbízás számára készültek az előkészítő rajzok is. Eredetiben nem állt módunkban megvizsgálni az üvegfestményt és a berlini táblát. Arimateai József és János evangélista alakja és a kereszt alatt szimmetrikusan elhelyezett csoport oly közel áll a berlini kép megfelelő figuráihoz, hogy kétségtelenné teszi a két mű közötti összefüggést. Balcke-Wodarg szerint Krisztus arca közel áll a karthauzi ablakok Ecce Homo-jához is.

71 A Heimhoffer-ablak is a Ropstein-műhelyben készült.

72 Visszatérve a budapesti kép összefüggéseinek kérdésére, a berlini és münsteri festmények, a karthauzi és a Heimhoffer-üvegablakok alapján a következő feltevést kockáztatjuk meg: Baldung készített egy oltárművet Jakob Heimhoffer megrendelésére, a Münster szentélykörüljáró Heimhoffer-kápolnája részére, melyhez a fenti három táblán kívül egy Vir Dolorum ábrázolás is tartozhatott. E feltevést Krisztus siratásának az oltáron, valamint az ablakon megjelenő hasonló megfogalmazása, Verena Heimhoffer és Szent Verena alakjainak összefüggése támasztja alá. A Heimhoffer-kápolna ablakai a megrendelő halála után három évvel készültek el. A család feltehetően hamar kihalt, a kápolna a XVI. században már a baseli egyház tulajdonába került,

73 a családi oltár is hamar szétszóródhatott. A Münster kincstárának jegyzékében két ízben is előfordul Heimhoffer neve:

74 1514-ben, feltehetően végrendeletében tett rendelkezés szerint több falikárpitot adott a templomnak (ez év január 10-én halt meg). 1517-ben a következő bejegyzés történt: Item ein heidisch altartuch uf Jakob Heimenhoffers altar, ist komén in die custrei uf donerstag sancti Remigii (Október 1.) im [15] 17 jar. Erre az adatra nem figyelt fel még a kutatás, Perseke is tévesen említette Jakob Heimhoffert az antependium adományozójaként, alapítójaként (Stifter).

75 ,iK A karthauzi üvegablak sorozat birodalmi címert tartó Szent György arca feltűnően emlékeztei Heimhoffer arcvonásaira, amint erre a régebbi irodalom is több ízben utalt. Terseké, H. : i. m. 125, 170; Balcke - Wodarg, E. : i. m. 172. A Visierung legkorábban 1516-ban készülhetett, 69 Ma a freiburgi AuguStinermuseumban, a kápolnában másolata. A töredékes eredetiről Balcke — Wodar g, E. : i. m. 173, 178 ; Perseke, H. : i. m. 126, 127 ; K r u m mer - Se h r o 1 h, I. : i. m. 142 skk; Hermans. K. : i. m. Régi leírása téves névolvasással Schuster, K.: Geschichte und Beschreibung des Münsters, Freiburg, 1820. 244 skk. 70 P e r s e k e, H.: i. m. 126, 138. 71 I. m. 173. 72 H e r m a n s, K.: i. m. — 1517. második felében fizették «dem glasser von der heimoltoffers venster». 73 Ma a kápolnában az 1593-ból való Tegginger epitáfium van. A freiburgi Münster elpusztult oltárainak számára utalhat e két adat is: 1482-ben 21 oltárt említenek, 1772ben 70 oltárt, S c h u s t e r, K. i. könyve már igen kevés régi oltárról emlékezik meg (57 sk.). Vö. Freiburger Münsterblätter, 1910. 2. 74 Flam m, H. : i. m. 78. 75 I. m. 140. és Göbe 1, H. : Wandteppiche. Berlin, 1933. III. rész, 1. köt, 79.