Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

URBACH ZSUZSA: Hans Baldung Grien Mater Dolorosa táblája a Szépművészeti Múzeumban

HANS BALDUNG ŐRIEN MATER DOLOROSA TÁBLÁJA A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN A Szépművészeti Múzeum Hans Baldung Grien egy kiemelkedő korai művét őrzi, a «Sirato szent nő» címen kiállított és katalogizált festményt (40. kép).

1 A mű attribuciójávai kapcsolatban eddig sem merülhetett fel kérdés. Keletkezési idejét Térey a freiburgi tartózkodás (1512—1517) első éveire, majd Curjel, a freiburgi főoltár hátsó oldalának Kálvária táblájával való összevetés alapján az 1510 körüli időkre helyezte.

2 Ellentétben az attribució és a datálás bizonyosságával, bizonytalan volt a mű ikonográfiái meghatározása és nem került sor eddig a kép részletes vizsgálatára, Baldung elveszett freiburgi oltárának rekonstrukciójára, melyhez a budapesti tábla is tartozott. Ezekre a kérdésekre próbálunk a következőkben feleletet keresni. Az erősen elvékonyított hársfatábla három oldala csonkítatlan, amint ezt a festetlen és alapozatlan szélek is bizonyítják. Felső széléből azonban hozzávetőleg 10 cm hiányzik, a felső keret alatt folytatódik a faág motívuma. A tábla parkettázása új, így hátoldalán sem maradt fent semmi nyom, mely egykori elhelyezésére utalna. A kép állapota meglehetősen jó, bár a megsárgult lakkréteg megváltoztatja a színeket, pl. a kék ruha zöldeskéknek látszik. A részletesebb vizsgálatnál kitűnik, hogy baloldalt a sötétvörös, levegőtlen háttér későbbi átfestés, itt a köpeny és az összekulcsolt kezek kontúrja merev és bizonytalan. A kép többi részén a vékony lazúros festékréteg alatt megjelenik a rajz is, így képünk a mester festésmódjának szép emléke. A kép származásáról igen keveset tudni: 1907-ben Gustav Hoschek von Mühlheim prágai gyűjteményében bukkant fel, a múzeum egy évvel később vásárolta meg.

3 A Hoschek gyűjtemény katalógusa Madonna címen említette festményünket és Térey közlése alapján vetette össze a baseli, londoni, a freiburgi főoltár Kálváriája és az aschaffenburgi képek Mária alakjaival.

1 Térey nyomán Takács Zoltán 1 Ltsz. 3822. Hársfa, 153x46 cin. P i g 1 e r A.: A Régi Képtár katalógusa. Budapest, 1954. 34, 35; uő: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 38. -Térey, G.: Die Röhrer'sche Madonna mit Kind von H. Buldung gen. Grien. Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst, VIT. 1912. 149; C u r j e 1, H.: Hans Baldung Grien. München, 1923. 75, 151. :i Martin, W. : Galerie Gustav Ritter Hoschek von Mühlheim in Prag. Prága, 1907. 3, 4. 4 Basel, Öffentliche Kunstsammlung: A Szentháromság a Fájdalmas Szűzzel és Széni Pgyeddel, 1512 után, műhelymunka, Aegidius lias, a freiburgi Münster gondnokának megrendelésére készült. London, National Gallery : A Szentháromság, 1512. Freiburg, Münster, a főoltár hátsó táblái 1516. Az aschaffenburgi kéj) későbbi, vö. Ausstellung Hans Baldung Grien. Staatliche Kunsthalle Karlsruhe, 1959. 70. sz. (A továbbiaknak Baldung katalógusként idézve.)