Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
CASTIGLIONE LÁSZLÓ: Isis Pharia. Megjegyzések a budapesti szoborhoz
lójának megalapítása révén történt. Ez a folyamat rendkívül hasonló a memphisi Sarapieion alexandriai filiáléjának megalapításához. Még mindig nyitva áll azonban a hellenizáció, illetve az új kultuszalapítás datálásának kérdése. Szövegeinkben ehhez a kérdéshez nemigen találunk támpontot, hacsak Minucius Eelix (Oct. 12, 21) Euémeros idézetét nem tekintjük teljesen hitelesnek. Ebben az esetben ugyanis Isis Pharia kultusza már az i. e. IV. sz. végén ismert, sőt egyenesen hagyományos hírnévvel rendelkező lehetett. Nehéz ezt elképzelni az új hellénizált Isis-formáról, éppen ezért valószínűbbnek tartjuk, hogy a pharosi Isisre nem maga Euémeros, hanem valamelyik követője hivatkozott egy olyan korszakban, amikor az istennő pharosi kultusza már olyan patinásnak tűnt, mint a delphoi Apollóné vagy az eleusisi Demeteré. Természetesen lehetséges még egy magyarázat, éspedig az, hogy Pharoson egy régi egyiptomi Isis-szentély állt, és az istennő hellénizált alakja csak később kapcsolódott hozzá. Ezek azonban pusztán logikai lehetőségek, így a leghelyesebb, ha kérdésünk megoldásához nem használjuk fel őket. Valamivel biztosabb kronológiai támpontot nyújt a sziget ptolemaiosi kiépítése, közelebbről a híres világítótorony 36 befejezése. Alexandria alapítását elsősorban annak a már régen ismert, de korábban kellően ki nem használt adottságnak köszönhette, amit a part előtt fekvő sziget és az ország belseje felé megnyitható víziút nyújtott a hajózás számára. Az alexandriai kikötő azonban, amely Paraitonion és a föníciai Joppé között — 5000 stadionnyi szakaszon — az egyetlen biztos hajózási támaszpont volt, 37 óriási kereskedelmi szerepét csak nagyszabású építkezés után nyerhette el. Az építkezés már a város alapításakor kezdetét vette, de aligha fejeződött be Ptolemaios Philadelphos uralkodása előtt, nevezetesen a pharosi világítótorony i. e. 280 körüli elkészüléséig. 38 A torony nemcsak a kikötő biztonságos használatának nélkülözhetetlen kelléke, hanem a sziget építészeti kiképzésének kulcsa is volt. Valószínűnek tarthatjuk, hogy a toronnyal egyidőben végezték el az egész sziget architekturális rendezését, s elkészülése más létesítmények alapítását is maga után vonta. Ha ezt az időpontot terminus post quem-nek tekintjük, akkor az ante quem-et a szóbanforgó szobortípus legkorábbi datált ábrázolása, IV. Antiochos Epiphanés (i. e. 215— 163) egyik érme adja 39 kezünkbe. E meglehetősen tág időhatárok leszűkítését mármost a budapesti szobor azonosítása teszi lehetővé. A korábban ismert ábrázolások ugyanis nem nyújtottak elegendő támpontot az eredeti mű datálásához. Különösen alkalmatlanok erre a célra a nagy számban ismert római kori éremképek. Nem annyira kicsinységük az oka ennek, mint inkább egy rajtuk szereplő olyan motívum — a széltől dagasztott köpeny —, amelyről már Ph. Bruneau joggal állapította meg, 40 hogy hiánya a fennmaradt legkorábbi ábrázolásokon nem lehet véletlen. Későbbre halasztva a jellegzetes köpenymotívum keletkezésének és értelmének kérdését, egyelőre elegendő annak rögzítése, hogy a budapesti példány az eddig csak ikonográfiailag elkülöníthető korai Isis Pharia-típust stilárisan is értékelhetővé teszi. A budapesti utánzat eredetijét az eddigi kutatás — tárgyának meghatározása nélkül is — az i. e. III. sz. közepe körüli évtizedekre tette. 41 Ezt a keltezést most teljes mértékben megerősíti tárgyának 36 Adri an i, A.: Repertorio (1966) 103 kk., 2(13 kk. 37 C a 1 d e r i n i, A. : i. va. 157 k. — Az alexandriai kikötőkről: B r e c c i a, S.: Bull. Soe. Arch. Alex. 21 (1925) 3 kk. A d riaii i, A.: i. rn. 235 kk. 38 C aid er in i, A.: i. m. 158. 39 B a b e 1 o n, E. : Cat. Mon. Grecq. Bibl. Nat.LesRois de Syrie. Paris, 1890. 74. old., 575. sz. Bruneau, Ph.: BCH 87 (1963) 303 k. old., 3. kép. 40 B r u n e a u, Ph. : BCH 85 ( 1 96 1 ) 441. "Szilágyi J. Gy. : i. m.
