Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

SZABÓ MIKLÓS: Három preklasszikus görög kisbronz-szobor

elmosódott, nem-összefüggő reliefvonalban ismerhető fel. A homlokgomb helyén alig észrevehető dudort találunk a szemek fölött, s a lebernyegből kinövő fülek hiányoznak. A budapesti protomé jelentőségét az adja meg, hogy darabunk a legkorábbi öntött példányok csoportjába tartozik, sőt, amennyire befejezetlen és sérült volta az összehasonlítást lehetővé teszi, az U. Jantzen által legkorábbinak nevezett 13. 189. számú samosi griffhez áll a legközelebb.

39 A tipológiai szempontból lényeges fülek és homlokgomb hiánya ellenére is, a szem, a bőrlebernyeg és a száj formája alapján kétségtelenül a legkorábbi öntött példányok közé sorolandó,

40 és minden valószínűség szerint samosi műhelyben készült.

41 A legkorábbi öntött griffprotomék időrendi helyzetére utaló leletegyüttes egyelőre nem ismeretes. Kétségtelen viszont, hogy a korai öntvények tipológiailag erősen összefüggenek a domborított griffekkel. Az is világos a tipológiai vizsgálatok alapján, hogy az öntött példányok a domborított griffek feltételezett sorozatának nem a legutolsó tagjaihoz csatlakoznak, vagyis hogy a kétfajta technika egy ideig párhuzamosan volt használatos.

42 U. Jantzen véleménye szerint az öntött griffprotomék készítésének kezdete nem sokkal esik későbbre a legkorábbi domborított példányok koránál.

43 Minthogy az első trébelt protomé val felszerelt üstök a VIII. század végéről, de legkésőbb az i. e. 700 körüli időből származnak,

44 ezért U. Jantzen szerint a legkorábbi görög üreges bronzöntvényekként számontartható griffprotomék keltezését az i. e. VIII —VII. század határához kell közelíteni.

45 Ennek a főként tipológiai jellegű megfigyeléseken nyugvó megállapításnak a helyességét elsősorban szerencsés leletek erősíthetik meg.

46 39 Uo. 54 sk., II- 12. t., Kat. 33. sz. (15. old.). 40 Uo. 54 skk. Kat. 34-40. Sz. (15 sk.) 13- 14. 1, 41 A samosi műhely fontos bizonyítékai a legkorábbi protomék körébe sorolható hibás öntvények: Jantzen, U. : Greifenkessel . . . i. m. 57 skk. Kat. 47 — 48. sz. (16 old.), 17. t., 18. t.1-2,; uő.: in: Festschrift H. Jantzen. Berlin, 1951. 29. old., 7-8. kép. 42 Mint ezt már Furtwängler megállapította (i. m. 11 9 sk.). L. még Ama nd r y, P.: B. C. H. i. m. 71.; Jan tz e n, U.: in: Festschr. Jantzen, 27.; Greifenkessel . . . 54 skk. 43 L. a 38. jegyzetben idézett, két helyet. J a n t zen szerint a domborított griffprotomék 1. és 2. fokozatának határán állnak a legkorábbi öntött példányok. (Vö. Greifenkessel, 33 skk.) 44 Leletegyüttesekből kiolvasható dátumok: a) Terminus post quem: Karo, G.: A. M. 45 (1920) 108 skk. Bockboris fáraó tarquiniai fay en ce edénye az i. e. VI II. sz. utolsó harmadából. Vö. Herrmann, H. — V. : Die Kessel ... i. m. 85. ; B v v a n c k — Quarles van U f f o r d, L. : Bull. Ant. BeScb. 39 (1964) 64., i. e. 720- 715 körüli keltezés. — b) Terminus ante quem: E i 1 m a n n, R. : A. M. 58 (1933) 142 k. ; O h 1 y, 1). : A. M. 65 (1940) 84. — Az egyik korai samosi domborított griffprotomé a kísérő leletek Szerint az i. e. VII. sz. közepénél korábbi kell, hogy legyen. — A «Szirén»-attache-ok szemszögéből: H e r r m a n n, H. —V.: Die Kessel . . . i. m. 84 skk. Görög vázaképek grifftípusaival való összevetés alapján: Payne, H. : i. m. 128 sk. ; ugyanezen az alapon, nem meggyőző érveléssel, B y v a n c k — Q u a r 1 e S va n U f f o r d 690 — 680-ra keltezi a görög griffprotomék szériájának kezdetét (i. m. 70.). Vö. J a n t z e n, U.: Greifenkessel . . . i. m. 84 skk.; Fschrt. H. Jantzen, i. m. 26. — A kérdéshez 1. még: K u n z e, F.: II. Ol. Ber. 111. ; A m a n d r y, P. : B. C. H. i. m. 70 sk. 45 J a n t z e n, U.: Fschrt. H. Jantzen i. m. 27.; Greifenkessel . . . i. m. 54. és 84. — Ennek következményekónt a tipológiailag és technikailag következő fokozatot jelentő öntött protomék a VII. sz. 2. negyede körül (J a n t z e n, U.: Arch. Anz. 1966. 123 skk.), a «monumentalis», trébelt nyakból és öntött fejből összeállított griffek pedig e század közepe körül (J an tz en, U.: Greifenkessel . . . i. m. 65 skk.; K u n z e, F.: J. 1). A. I. i. m. 115.) készülhettek. 4fi A trébelt és a legkorábbi öntött protomék között kétségtelenül vannak bizonyos típus-beli eltérések, pl. a hátsó fürt hiánya az öntött darabokon, Stb. (Vö. J a n t z e n, U.: