Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)
KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái
A budapesti táblán a sok szövegromlás arra mutat, hogy a vésnök vagy a mintát adó pap több helyen már nem értette jól a feliratot. Véleményünk szerint emlékünk későbbi a Metternich-sztélénél, valószínűleg a Ptolemaios korban készült. Erre vall, — ha nem is döntő — a hrj dm. t írásmódja. A másik két táblánál még ennyi támponttal sem rendelkezünk. A mágikus gemmák divatja a római korban valószínűleg a kis alakú Horus-amuletteket tette kedveltebbé. A táblák római kori továbbélése — mint már láttuk — bizonyított tény. Talán erre az időre tehető a kis (3.) tábla. A krokodilusokra taposó Horust ebben az időben szembe- és oldalnézetben is megjelenítették. 55 Nem állhat ettől az időszaktól messze az 54.330-as leltári számú (2.) darab sem. Egy-egy Horus-tábla még a kereszténység győzelme utáni időben is felbukkan. Ezek közül némelyik természetesen évszázadokkal korábban is készülhetett. Horusamulettek előkerülése ilyen késői időkből érdekes fejezete az egyiptomi mágia történetének, de méginkább fokozza a datálási nehézségeket. Horus-táblákat találtak Szent Ménas városában keresztény rétegben. 56 Itt nyilván az állatok között ábrázolt szent képével fennálló ikonográfiái hasonlóság is hozzájárult a táblák megőrzéséhez. Ezenfelül egy legenda 57 azt beszéli el, hogy Szent Ménas «léleklovon» érkezve mentette meg egy tisztelőjét, aki sertést akart ajándékozni a temploma számára, de útközben egy krokodilus támadta meg. Különböző vallások követői is bízhattak a táblákban. Egy érdekes amuletten, melynek eredetije nincs meg, de galvanoplasztikái másolatát az Ermitageban és a British Museumban is őrzik, keresztény, pogány és zsidó szimbolika található egymás mellett. 58 Az egyik oldal középpontjában Krisztus fej, a másik oldalon krokodilusokra taposó ifjú szárnyas isten áll. A hatágú csillagot a görög felirat Salamon pecsétjének nevezi. 5y Ezek után nem tekinthetjük véletlennek azt sem, hogy a skorpiók elleni keresztény varázspapíruszokon többször is előfordul a Hór varázsszó. 60 A kereszténykori továbbéléssel magyarázható az a XVI. században is kimutatható néphagyomány, amely szerint amikor az ország még keresztény birodalom volt, egyes lakosok vízbe mártott feliratos kőtáblákkal félemlítették meg a krokodilusokat. 61 K.\K< )SY LÁSZLÓ A férfi alakok felső hasránca régi időkre visszanyúló tradíció. A késői korban álló férfinél L pl. H o t h m e r, IL: Egyptian Sculpture of the Late Period. New York, 1900. 25. t. (i. e. VII. Század). Templomi domborműveken gyakran ábrázolják Ibi gyermekistent hasránccal. Pl. : C h a s s i n a t : Dendara I. 49 t., III. 184. t. stb. 55 Oldalnézetben: Pétrie, W. M. FL: Amulets. London, 1914. XLIX. t. Szemben: Bonner, C. : Studies in Magical Amulets. Ann Arbor. 1950. XII. t., 251. kép. Fontos római kori darab még az állatokat legyőző Horus" ábrázolásával és görög felirattal díszített jáspis gemma: Drioto n, E.: ASAE XLV (1945) 83 sk. Vö. még pl. a gemmákat állatokon álló pantheisztikus Bések képével. De latte, A. — D e r c h a i n, Ph. : Les in tailles magiques . . . Paris, 1904. 120 skk. 56 K a u f m a n n , K. M.: Oriens Christianus. New Series I. (1911) 88 skk. kül. 93. Ua,: Die heilige Stadt in der Wüste 4 . München, 1924. 207. 57 D e v o s, P.: Analecta Bollandiana LXXVII (1959) 451 skk. 58 Barb, A. A.: Journal of the Warburg and Courtauld Institutes XXVII (1904) 10 skk., II. t. a-b. Egy alexandriai sírfestmónyre, mely a vadállatokat legyőző Krisztust ábrázolja a 90. zsoltár és a Horus-táblák egyaránt hatottak. U. itt 10. old., 11. t. f. 59 U. ott 13. Egvébként Salamon pecsétje többnyire ötágú csillag. 60 Pl. Pap. gr. Oslo 5 és Pap. Ox. 1000 PCM. II. 190, 188. 61 S u y s, E. : CdÉ XVII (1933) 53 sk.
