Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái

tott végre gyermekkorában olyan hőstettet, mint a kígyókat megfojtó, kis Herakles, gyengeségét magyarázza az a tény is, hogy halott atya nemzette. Ennek ellenére a nagy veszélyt Isis és Thoth segítségével átvészelte, és ez a mitikus előtörténet sokaknak nagyobb bátorítást nyújtott, mint az «eroskaru» felnőtt Horus hőstettei. Nofertumnak is volt gyermek arculata, lótusz virága varázserővel rendelkezett a méreggel szemben. Már III. Ramses varázsszobrán olvasható egy szövegben, hogy 7 rőfös lótuszt visznek a mérgezett megsegítésére,'

17 egy kairói Horus-tábla felirata pedig ezt mondja Nofertumról : «Nofertum, a két ország védője, aki lepecsételi minden féreg száját, mely harap a földön. Védelmet gyakorol Osiris felett mindegyik házában.»

38 A görög, római domborműveken, falfestményeken, a pigmeusok veszik fel — mágikus eszközökkel is — gyakran eredményesen a harcot a krokodilusokkal, vízilovakkal.

39 A túlvilágra jutott megdicsőült halott sem mentesült a kígyók, skorpiók veszélyétől, s a piramisszövegek istenkirálya is úgy tud leginkább szembeszállni a kígyóval, ha kis Horus-gyermekk'é változik, akinek «ujja a szájában van».

40 Ez a Horus-táblák mitológiai alapeszméjének első jelentkezése, de egyúttal a túlvilághitnek is szerves alkotórésze ez az elképzelés, hiszen kézenfekvő gondolat volt, hogy a másvilági újjáéledés kisgyermek formájában történik majd meg.

41 A kígyó ellen védő Horus, akivel először tehát a piramisszövegekben találkozunk, a késői időkben is kapcsolatban maradt a túlvilághittel; nemcsak az élők vártak tőle segítséget, hanem a holtakat is őrá bízták. Horus-tábla került elő pl. Sesonk herceg, TT. Ozorkon fáraó fia sírjából.

42 A herceg a memphisi főpapi tisztséget töltötte be, s a lelet azt igazolja, hogy a táblák nemcsak a néphitben játszottak szerepet, hatásukban a legelőkelőbb főpapi körök is bíztak. Hasonló eredményre jutunk akkor is, ha egy városi leletet veszünk szemügyre. Pétrie ásatásai tártak fel Tanisban egy házat, mely valószínűleg az i.sz. II. század második felében pusztult el. Nagyszámú görög, hieratikus, démotikus és hieroglif papirusz került elő innét, köztük a nevezetes jellista-papírusz és egy földrajzi értekezés.

43 Sok istenszobor mellett egy Horus-tábla töredéke tartozott a leletanyaghoz. A ház gazdája — talán jogász — nyilván a város legműveltebb embereinek egyike volt, de — a római kor általános szellemiségének megfelelően - műveltségével jól összefért a mágiában való hit. A táblák és a velük rokon varázsszobrok földrajzi elterjedése hatalmas területet ölel fel. Előkerült egy Horus-tábla Rómából az IDsquilinusról Constantinus korából,

44 ismerjük egy varázsszobor töredékét Ostiából,

45 Byblosból pedig egy 37 Drioto n, E.: ASAE 39 (1939) 69. 38 Kairó 9401. Felirat a virág és a kígyók mellett. D a r e s s y, G.: Lm. L t., 2. old. 39 L. pl. Roseher Lex. III/2. 3303, 3312 sk. vö. cikkünk 27. jegyzetét. L. még a krokodilusokon álló törpe pataikosokat. 40 Pyr. 664. Isteni gyermekekre 1. J n g, O. G. — K e r é n y i, K. : Das göttliche Kind (Albae Vigiliae VI —VII) 1940. Egyiptomban különös jelentőséget tulajdonítottak a gyermeki ártatlanságnak. A Metternich-sztélé Szerint Isis szíve megesett a Szívtelen gazdag nő skorpiótól megszúrt gyermekén. Sander — Hansen, C. E.: i. m. 38. Horus esetében is említik a bűntelenséget. Jelinková — Reymond, E.: Les inscriptions de la statue guérisseuse de Djed-Her-Le-Sauveur. Le Caire, 1956. 72. (150. sor). 41 L. pl. CT. IV. 42 (290, 291. fejezet). 42 Ahmed Badawi: ASAE LIV (1956) 177. old., XV. t. 43 Pétrie, W. M. Fl. : Tanis I. London, 1885. 41 skk. ; S t r i c k e r, B. H. : OMRO 25 (1942) 52. A hieroglif papiruszokra: Pétrie, W. M. FL - G r i f f i t h, F. Ll. : Two Hieroglyphic Papyri from Tanis. London, 1889. 44 B i s s i n g, W. v.: Egyptian Religion II. 1934. 141. 45 D o n a d o n i, S.: Stùdi Rosellini II. Pisa, 1955. 59 skk.