Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 34-35. (Budapest, 1970)

KÁKOSY LÁSZLÓ: A Szépművészeti Múzeum Horus-táblái

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM HORUS-TÄBLÄI Az egyiptomi mágia egyik középponti témája, feladata volt, hogy oltalmat nyújtson a kígyók, skorpiók és más veszélyes állatok, oroszlánok, krokodilusok ellen. Érdekes módon az orvostudomány aránylag nagyon keveset foglalkozott

1 az állatok okozta ártalmak, sebek gyógyításával, annál nagyobb szerep jutott viszont a ráolvasásoknak, különböző mágikus eljárásoknak, amuletteknek. Nemcsak az embernek kellett védekeznie ellenük, állandó harc dúlt az istenek világában is. Rének minden este, minden éjszaka meg kellett küzdenie a nyugati hegyen és az alvilágban leselkedő Apophis kígyóval.

2 Egy agyagból készített féreg marása, olyan szenvedést jelentett Ré számára, hogy kénytelen volt elárulni legtitkosabb nevét Isisnek, a féreg megalkotójának.

3 Séth krokodilus és viziló formáját is felöltötte a Horus elleni harc során, aki a gonosz erők feletti győzelem jelképévé vált, akár mitikus lények voltak azok, akár az ember környezetében élő állatok. A Metternich sztélé elbeszélése szerint gyermekkorában maga is majdnem áldozatul esett egy skorpió csípésének.

4 Bár a Horus-táblák, — mint ismeretes — csak az Újbirodalom második felében jelennek meg, Horus a piramisszövegek óta szerepel egyes állatok elleni varázsigékben.

5 Az egyiptomi vallás történetében az Újbirodalom fontos változásokat hoz. A mágia elburjánzása következtében sokkal több varázsszöveg maradt fenn, mint a korábbi időkből, s ezekből megtudhatjuk, mely istenek hatalmát vették igénybe az állatok ellen. A mágikus Harris papirusz egyik részlete a Horus táblák fő jelenetére emlékeztet: «Mondd a szavakat (ti. a varázsigét a krokodilusok ellen) Amon képmása (felett), melynek négy arca van egy nyakon. Ezt rajzold a földre, krokodilussal a lábai alatt. Jobbján és balján nyolcan legyenek, amint imádják őt.»

(i 1 A vonatkozó szöveghelyekre 1. Deines, H. — G r a p o w, H. — Westendorf, W. : GrundrigS der Medizin der alten Ägypter IV/I (Herlin, 1958) 211 sk, V. (Berlin, 1958) 367 sk. 2 L. a Halottak Könyve 108, fejezetét és az Amduat könyvet. (K á k o s y b.: A Szépművészeti Múzeum Közleményei, 20, 1962. 3 skk. Horn u n g, E. : Daö Amduat I —

III. Wiesbaden, 1963). Az Apophis elleni harcra vö. még pl. a Bremner-Rhind papiruszt. (F aulkn e r, R. O. : The Papyrus' Bremner-Rhind. Bibliotheca Aegyptiaca III. Bruxelles, 1933.) 3 ANET

2 (Princeton, 1955) 12 skk. 4 S a n d e r — H a n s e n, C. E.: Die Texte der Metternichstele. (Analecta Aegyptiaca VII.) Kobenhavn, 1956. 60 skk. Szelket istennő jelenléte valószínűtlenné teszi, hogy kígyómarásról lenne szó. A Metternich-sztélére 1. még S c o t t, N. : BMMA 1951. április, 201 skk.; A Horus-táblákra vonatkozó régebbi irodalom gazdag bibliográfiáját lásd: Wijngaarde n, W. D. van - Stricker, B.H.: OMRO XXII (1941) 36 skk. 5 Pyr. 664a. 6 L a n g e, H. O.: Der magische Papyrus Harris. Kopenhagen, 1927. (Det Kg],