Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon, II.
Jób szenvedésének enyhítői kerültek ábrázolásra. 20 A két alakra redukált zenélő csoport Dürer Jabach oltárán is előfordul. 21 A két zenélő figura ábrázolásában az az életképi közvetlenség érezhető, amely más meeheleni alabástrom domborművön is megfigyelhető. 22 Említésre méltó, hogy a dudás alakjában Dürer egyik metszetének hatása nyilvánul meg. 23 A magyarországi reliefek között ez az egyetlen, amely kettős frizes kerettel van ellátva. A belső keretelés hasonló a «Madonna a gyermekkel egy gyümölesöskertben» tárgyú, Bruxellesben levő, a mienkkel azonos korú relieféhez. 21 A külső keretnek - amely gipszöntvény — ornamentális díszítésében a figurális elem dominál. Az 11)00 körüli évekre tehető a budapesti Szépművészeti Múzeum másik kis domborműve is, mely «Krisztus és a samariai asszony» témáját ábrázolja (63. kép). Ennek a tárgynak és kompozíciónak a változatát Bruxellesből ismerjük (02. kép). 25 Az aranyozással díszített budapesti faragványon — bár sok tekintetben még manierista jellegű alkotás — már a korabarokk festői formakincse jut érvényre. A budapesti dombormű sokkal kvalitásosabb, mint a bruxellesi és jobb állapotban maradt ránk. Aranyozott keretdíszítése ép. A két dombormű szintén jó példa arra, hogy a meeheleni mesterek körében miként ismétlődnek a témák, a kompozíciók és sokszor a részletmegoldások is. A XVII. század első felében működő meeheleni mester alkotása egy budapesti gyűjtő Szent Erzsébetet és a koldust ábrázoló, aranyozással díszített reliefje (64. kép). A nyolc dombormű között ez az egyetlen, mely igen rossz állapotban maradt meg. 26 Érdekessége, hogy alsó konzol-szerű részén keretben szignatúra látható. (65. kép). Ezt a szignatúrát az ismert meeheleni Tissenaken művész-család egyik tagjának, Isaac Tissenakennek tulajdonítják. 27 A dombormű megrongálódott keretdísze azonos a Tobias Tissenakennek tulajdonított Kálvária relief keretornamentikáj ával. 28 20 Bandmann, G.: Melancholie und Musik. Ikonographische Studien. Köln und Opladen, 1960. 59-60.; Meyer, K.: St. Job as a Patron of Music. The Art Bulletin, XXXVI, 1954. 21-31. 21 P a n o f s k y, E. : i.m. 4. old., 112. kép. Pigler Andor volt szíves felhívni figyelmemet rá. A két alakra redukált zenélő csoport fordul még elő a brabanti Wezemael kegyhelyen Jób tiszteletére készített érmeken. L. Meyer, K.: i. m. 29. 22 Lásd például: Mechelner Alabaster. Städtisches Museum Trier, 1967. 1 — 2. kép; D e m m 1 e r, Th. : Die Bilderwerke des Deutschen Museums. III. Die Bildwerke in Holz, Stein und Ton. Grossplastik. Berlin-Leipzig, 1930. 382- 383. Ltsz. 7798. 2;i S c h e r e r, V. : Dürer, des Meisters Gemälde, Kupferstiche und Holzschnitte. Stuttgart-Leipzig, 1904. 134. old., B 91. — Rózsáné Kaposy Vera hívta fel figyelmemet arra, hogy a domborművön szereplő figura ennek a Dürer metszetnek a nyomán készülhetett, A mi figuránk a dürerinek tükörképes, némileg módosított változata. — Meg kell jegyeznünk, hogy Dürer metszetének hatását az előző jegyzetben szereplő egyik meeheleni domborművei kapcsolatban is említik. Lásd D e m m 1 e r, Th.: i.m., i.h. 24 D e r v e a u x - v a n Essel, Gh. : Exposition de Sculptures anglaises et malinoises d'Albâtre... 1967. 54. old., M/38., 25. kép; Mechelner Alabaster. Städtisches Museum Trier, 1967. 38. sz., 38. kép. 25 Dr. Derveaux-van Ussel volt szíves levelében ennek a domborműnek adatait közölni és fényképét is elküldeni. A Musées Royaux d'Art et d'Histoire tulajdona. Ltsz. 8827. Mérete: 12,5x9,5 cm. Monogram nélküli. Az alabástrom domborművön helyenkénti aranyozás. A XVII. század kezdetére datált. 26 Az alabástrom dombormű hiányos, keretdísze erősen megrongálódott. 27 D e r v e a u x - v a n Ussel, Gh. : Über Mechelner Alabasterreliefs. 6—7. — Mechelner Alabaster. Städtisches Museum Trier, 1967. ; Derveaux-van Ussel, Gh.: Exposition de Sculptures anglaises et malinoises d'Albâtre. 1967. 50, 52. 28 Mechelner Alabaster. Städtisches Museum Trier, 1967. 71. sz., 71. kép. Kérdőjellel Tobias Tissenakennek van tulajdonítva.
