Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

URBACH ZSUZSA: Hieronymus Bosch «A Gyönyörök kertje» című képének másolata a Szépművészeti Múzeumban

feltételezhető, hogy nem az eredeti művet, hanem kópiát másoltak.

37 Steppe véleménye szerint a budapesti vászon lehetett a Granvella, ill. Alba számára készült faliszőnyegek mintája. Véleményünk szerint azonban bármelyik kópia után készülhettek a gobelinek patronjai, hiszen a motívumeltérések az említett másolatokon és kárpiton azonosak. A budapesti másolat mesterének eddig más művét nem tudtuk azonosítani. Nehéz szétválasztani a műhelytradíciót továbbvivő Bosch tanítványok munkásságát. Bosch műhelyének létezését csak a legutóbbi évek kutatásai bizonyították: 1503 —4-ben Bosch segédei (knechten) címerek festéséért kapnak fizetséget; és tudjuk, hogy Bosch apjának, Anthonis van Aken-nek műhelyét Jeroen bátyja, Goossen vezette tovább. Guevara is írt 1500-ban egy meg nem nevezett mesterről, aki Bosch tanítványa volt és mestere nevével szignálta saját képeit.

38 A Bosch műhely munkái ma még nehezen körvonalazhatók: a bostoni triptichon szárnyai, a baytowni Utolsó ítélet, az Escorial Szénásszekér példánya, a rotterdami Szt. Antal megkísértése tartoznak munkái közé. Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget sem, hogy a budapesti vászonkép e műhelyben készült replika volt. Képünk festője a bostoni kép tanulsága szerint még dolgozhatott a mester halála után is működő műhelyben, — jól ismerte Bosch stílusát, festésmódját, — s az 1530 körül dolgozó archaizáló mesterek körébe tartozhatott.

39 Képünk készülésének időpontját legkésőbben az 1530 — 40 közötti évtizedre tehetjük. Ezt nemcsak stíluskritikai jegyek támasztják alá, hanem a lisszaboni Szt. Antal oltár bruxellesi másolatának pontosabb datálása a paleográfia segítségével, melynek keletkezése 1530 utáni évekre tehető.

40 K. G. Boon hívta fel figyelmünket egy érdekes összefüggésre Jan Mostaert nyugat-indiai tájképével.

41 A táj szerkezetében is archaizáló festményen a meztelen alakok megfestése valóban rokon a budapesti kép középterének lovagló alakjaival. Mostaert képe 1540 — 42 körül készülhetett udvari megrendelésre. Bár neve gyakran felmerült a Bosch irodalomban, kapcsolata Bosch-sal még tisztázandó. Az 1967-es kiállítás újabb ösztönzést adott a mester oeuvre-jének tisztázására, ezzel együtt mód nyílik majd a műhelyreplikák további vizsgálatára is. Az eddig ismeretlen budapesti kép kérdései is hozzájárulhatnak a műhely, tanítványok és a korai kópiák tisztázásához. Reméljük, hogy a kópiák közül sikerült egyet beleilleszteni a mester halála után nem sokkal készült és igen közeli másolatok sorozatába, URBACH ZSUZSA 37 Ugyanez történt a Kooperáció másolataival is. A másolatok hosszú sora nem a Prado-eredetiröl készült, hanem feltehetően a Rijksmuseumban őrzött másolatról. T ol na y, Ch. de: i.m. '.136.; Bosch katalógus 30, 31, 32. sz. 38 Tolna y, Ch. de : i.m. 401., bár képei nem hamisítási célból készültek. 39 Herri met de Bles ugyan ismerhette a Gyönyörök kertjét, ahogy tondója (Rijksmuseum, ltsz. A 780.) bizonyítja és neve gyakran felmerült a Bosch-másolatok szerzőinek kérdésében, de a budapesti képnek nincs köze művészetéhez. Ugyancsak művek hiányában nem azonosíthatók a Bosch követő Frans Verbeeke művei sem. G ö b e 1, H. : Die Wandteppiche. I. Die Niederlande. II. 421. ; T h i e m e - B e c k e r, XXXIX. 224. ; P u y v e 1 d e, L. van: La peinture flamande au siècle de Bosch et Bruegel. Bruxelles, 1962. 151. 40 Stepp e, J. K. : i.m. 22. 41 W i n k 1 e r, F.: Zur Kenntnis u. Würdigung des Jan Mostaert. Zeitschrift für Kunstwissenschaft XIII, 1959. 177. skk., a mesterről. A kép Haarlem, Frans Hals Museum. Luttervel t, R, van : Jan Mostaert's West Indisch Landschap. Nederlands Kunsthistorisch Jaarboek. 1948— 1949. 12 Bulletin 32-33 177