Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

URBACH ZSUZSA: Hieronymus Bosch «A Gyönyörök kertje» című képének másolata a Szépművészeti Múzeumban

balta korai művei közé sorolni. Tolnay azonban a képet egy elveszett mű másolatának tartja.

10 A másik problematikus, az irodalomban Bosch nevén is szereplő két vászonkép a 's-hertogenboschi Szt. János katedrálisban őrzött Máriát gyermekével és Ev. Szt. Jánost ábrázoló hatalmas méretű mű,

11 amely Tolnay szerint a mester rajzai alapján műhelyében készült. A bostoni triptichon bal oldali külső szárnyán, hasonló kompozícióban ábrázolt Ev. Szt. János alakkal való összevetés is figyelmeztet arra, hogy a két átfestett és kopott vászon egy archaizáló helyi mesternek boschi előképek alapján festett alkotása lehet. Ez bizonyítja, hogy Bosch helyi követői festettek vászonképeket. Egyetlen adat szól arról, hogy Bosch maga is készített vászonfestményt; 148(3 —87-ben a Miasszonyunk testvériség számára készült üvegablak terveit két vászonra festett patron formájában mutatta be.

12 Megemlítendő még, hogy a XVI —XVII. századi inventárok Bosch igen sok vászonképét említik. 1548 előtt Mencía de Mendoza márkinő, Nassaui III. Hendrik feleségének gyűjteményében három Bosch vászonkép volt.

13 A spanyol királyi inventátoroknak Justi által is közzétett adataiból kitűnik, hogy mennyi «lienzo de Geronimo Boscho» volt ott, melyek közül egy sem maradt meg.

14 1570-ben Don Felipe de Guevara tulajdonában öt Bosch vászon volt. II. Fülöp az Escorial számára átadott képei között is volt egy vászon, Krisztus elfogatása, Boschtól, melyet az Escorial fatáblájával próbáltak azonosítani. II. Fülöp halála után a palota leltárában egy Krisztust a kereszten és egy Szt. Mártont ábrázoló vászonkép is volt. A Pardo vadászkastély gyűjteményének 1582. évi leírása szerint «un lienzo grande pintado al olio» látható a kandalló felett és szó esik itt egy vakokat ábrázoló és egy embert a jégen bemutató Bosch vászonképről is. — Az antwerpeni gyűjtemények jegyzékeiben is szerepelnek Bosch-vásznak : 1552-ben Michiel van der Heyden tu9 Boston, Museum of Fine Arts. Tolna y, Ch. de:i.m. 341 — 3. szerint a szárnyképek Bosch életében készültek műhelyében, késői stílusához állnak közel. Vele szemben E i s 1 e r, C. T. : New England Museums. (Les primitifs flamands. I, Corpus 4. Bruxelles, 1961. 33 — 43. szerint a két szárnyat Bosch halála után fejezték be műhelyében tanítványai. 10 Mrs. G. Arnot tulajdonában, London. Tempera, vászon, 78x90 cm. Kiállítva Jeroen Bosch, Noord-Nederlandsche primitieven. Museum Boymans, Rotterdam, 1936. 63. sz., utoljára Dutch Pictures, Royal Academy of Arts. London, 1952. — Baldass, L. : Jheronimus Bosch. Wien, 1943. 251., és újabb kiadás 1959., próbálta meg korai műve közé sorolni. Tolna y, Ch. de : i.m. 380. old., 25. kép. Combe, J. : Jérôme Bosch. Paris, 1957. Kat. 140. — Az alapozatlan vászonra festett temperakép kopott felülete, festésmódja eltér a budapesti vászontól. Eredetileg nagyobb, illetve szélesebb kép volt, ezt bizonyítja Jan Mandyn neve alatt szereplő másolata, kiállítva: Le siècle de Bruegel. Bruxelles, 1963. 151. sz. Kétségtelenül a boschi keresztvitelek (Bécs, Madrid) elemeit is mutatja, és a Jan van Eyck nevéhez fűződő észak-németalföldi keresztvitel-típusok hosszú sorozatába illeszkedő mű. 11 Bosch katalógus 1967. 89. sz., a katedrális óraművéhez tartozó szárnyképek 1513 után készültek. Felfedezője Mos m a n s, J. : Jheronimus Bosch, Maria en Sint Jan, onbekend en laat schilderwerk bewaard in zijne vaderstad. 's-Hertogenbosch, 1950: T o 1 n a y. Ch. de : i.m. 34/a. sz., képe a 312. lapon és Steppe, J. K. : i.m. 13. Tolnay közlése óta rákerült hamis boschi jellegű szimbólumok nemcsak stíluskritikailag, hanem ikonográfiái lag is indokolatlanok. Az alapozás nélküli durva szövésű vászonra festett grisaille képen a festésmód elnagvolt, a belső rajz hiánvzik, és az alakok aránya torz és hibás. 12 T o 1 n a y, Ch. de : i.m. 407, 412. 13 S t e p p e, J. K. : i.m. 13. old., 62. jegyzet 14 J u s t i, C. : Die Werke des Hieronymus Bosch in Spanien. Jahrbuch der preussischen Kunstsammlungen X, 1889. 141. skk. és kisebb eltérésekkel Miscellaneen aus drei Jahrhunderten spanischen Kunstlebens IL Berlin, 1908. 66, 74. skk.