Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

URBACH ZSUZSA: Hieronymus Bosch «A Gyönyörök kertje» című képének másolata a Szépművészeti Múzeumban

A finomszövésű vászonra festett kép igen rossz állapotban maradt fenn és került a múzeum tulajdonába.

4 A felületen széles repedések és vékonyabb keresztirányú repedéshálózat látható.

5 A vékony alapozás és a vékonyan felrakott festékréteg a kép felületének nagy részén lepergett. A kép széleit körül vágták. Eredetileg a teljes kompozíció másolata volt, mely ép állapotában is kisebb lehetett a Prado-képnél (220X195 cm). Hajdani mérete hozzávetőleg 186 — 7x173 — 5 cm lehetett, nagyjából azonos méretű volt a többi ismert másolattal.

6 A romos kép átfestésére vagy kiegészítésére a múltban nem került sor, csak a felső bal sarokban, a középen baloldalt és az alsó sávban látható igen nagy hiányokat próbálták meg, feltehetően a XIX. században kitölteni (35. kép). Képünk, úgy tűnik, korán vált ronccsá, és nem töltvén be eredeti hivatását, a XVII —XVIII. század folyamán sem ^restaurálták)). A festésmód, a színek és a technika képünket a XVI. századra keltezi, helyét Posch festészetének közelében határozza meg. A vékonyan felrakott krétaalap, a fehér alapozás, az előtér alakjainak áttetsző, lazúros megfestése, a Boschra jellemző «doodverve» szín, a mester festésmódjának közvetlen ismeretéről tanúskodik.

7 Nem látható azonban a budapesti vásznon a hiteles műveire jellemző, a vékony festékréteg alól előtűnő pentimento. Bosch ecsetkezelésére emlékeztetnek a középtérben lovagló alakok friss ecsetvonásokkal felrakott arcvonásai, az orr modellálása, Közeláll Boschhoz a háttér erdőinek megfestése is. Az előtér lazúrosán festett alakjainak finomsága (38., 40., 43., 46. kép) egyetlen XVI. századi Bosch másolatra sem jellemző. E másolatokban saját koruk festői szemléletmódja tükröződik, a test erőteljes modellálása és az árnyékok sfumatós megfestése, a tér erőteljesebb tagolása jellemzi ezeket. Máskor túlzott igyekezettel utánozzák Bosch rózsaszín fényű aktfestését.

8 Véleményünk szerint a festésmód, technika tekintetében képünkhöz legközelebb áll az egyik legproblematikusabb mű, a bostoni Ecce Homo triptichon.

9 Ezen a nem Bosch kezétől származó táblán, illetve a külső szárnyakon, különösen a donátorok arcának megfestésében véljük felfedezni azokat a stílusjegyeket, melyek a budapesti képen fellelhetők. Boschnak nem maradt fenn vászonképe, s a jegyeit viselő vászonfestmények sem sajátkezű művek. Az 1935-ben felbukkant Keresztvitelt egyedül Baldass prótogenboschi katedrálisban, T o 1 n ay, i.m. 397. Az említett velencei kép sorsáról nem tudunk. Elképzelhető, hogy téves ikonográfiái meghatározás. A Gyönyörök kertje szárnyainak külső tábláján is a Világ teremtése látható. 4 A vászon anyagát sem hasonlíthatjuk össze Bosch műveivel, hiszen vászonképe nem maradt fenn. A müncheni Utolsó ítélet fugáit fedő vászondarabok finomabbak a budapesti kép anyagánál. Ugyancsak eltér, már rendeltetésénél fogva is, a 's-hertogenboschi katedrális két vászonképének az alapanyaga a budapesti vászontól. 5 Feltehetően nemcsak festékréteggel befelé, felgöngyölve tárolták, hanem összehajtogatva is, ami a derékszögben egymást metsző repedéseket okozhatta. Vö. L. S i s k o v beszámolójával, a restaurálási feladatokról. 6 Comte de Pomereu párizsi gyűjteményének példánya 184x178 cm, fent 4 cm levágva; az egykor Cardon gyűjteményben levő példánv 182x168 cm, szélein csonkított kép. 7 Bosch technikájáról többek között Mander, K. van: Het Schilderbock. Ed. Floerke. München-Leipzig, 1906. 141; újabban Schoute, R. van: Over de techniek van Jeroen Bosch, Bijdragen ... i. m. 72 — 9. 8 Előbbire példa a lisszaboni Szt. Antal oltár bruxellesi másolata, Bosch katalógus 1967. 2. sz. Bruxelles, Musées Royaux des BeauxArts, 3032. sz. ; utóbbira az Utolsó ítélet, Kadjar gyűjtemény, Baytown (ÜSA) Bosch katalógus 27. sz. ós Flanders in the Fifteenth Century. Art and Civilisation. The Detroit Institute of Arts, 1960. 57. sz.