Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
LEVÁRDY FERENC: Ábrahám és a három angyal
a saint-gillesi — angoulêmi - toulousei reliefekhez. Franciás elemei másodlagosak, mind ikonográfiái, mind pedig formai szempontból alárendelt szerepúek az ÉszakItáliából eredő tartalmi és formai mozzanatok mellett. A kalocsai követ és a budai emlékanyag felsorolt darabjait csak stiláris egyezések kötik össze: az állatalakos-indadíszes faragványok részleteinek egyezése, a megmunkálás, felületkialakítás teljes azonossága alapján nem zárkózhatunk el a mesterazonosság kimondásától. Horváth Henriknek kell igazat adnunk, aki jó érzékkel állapította meg a darabok szoros összefüggését, s ezen az alapon kapcsolta a kalocsai követ a budai emlékanyaghoz. Az Ábrahámot és a három angyalt ábrázoló faragványról megállapítottuk, hogy egy nagyobb figurális kompozíció része, amely a tipológia ábrázolások rendjében az üdvtörténet legfontosabb mozzanatait adta elő. Mutatis mutandis a pécsi székesegyház szentélyrekesztőjének rendszerére emlékeztet. 22 Rekonstrukciós rajzunkban megkíséreltük a töredékeket egységbe foglalni. A rekonstrukció azt is valószínűsítheti, hogy a kompozíció a pécsihez hasonlóan egy gazdagon díszített templom szentélyrekesztőjének része lehetett (34. kép). A töredékek másodlagos beépítésből, Buda környékén kerültek elő, a vadászjelenetes darab pedig Óbudán. A kalocsai kővel kapcsolatosan Kaposs\~ János Révhelyi Elemér értesítésére hivatkozva közölte, hogy a kalocsai barokk székesegyház építésekor (1735) nagyobb mennyiségű követ szállítottak Óbudáról hajón Kalocsára, Valószínű, hogy a kalocsai faragványoktól — anyagában és formáiban — idegen dombormű ezen az úton kerülhetett Kunszt érsek gyűjteményébe. 23 A XIII. századig, az új budai (Novus Möns Pestiensis) vár megépítéséig a római település helyén épült Óbuda volt a kialakuló Budapest centruma. Itt épült a királyi — illetve királynői — vár, itt állt a királyi udvar egyházi igényeit kielégítő káptalani székesegyház. A Képes Krónika elbeszélése szerint a káptalant István király alapította Keán bolgárszláv fejedelem legyőzése után (1015 k.). István király és Gizella királynő Görögországból behívott kőfaragói a király életében nem tudták befejezni a káptalani monostor építését, az István halálát követő trónküzdelmek és pogány lázadás pedig jó félszázadra megakasztotta az építkezéseket. A krónika az építkezés bevégzését László királynak (1077—1095) tulajdonítja. 24 A templomot az 1285-ös tatárdúlás pusztította el. XXII. János pápa 1321. december 8-i oklevelének tanúsága szerint a tatárok által egykor elpusztított templomban az istenszolgálatot még el lehetett látni, az újjáépítést azonban a káptalan szegénysége nem tette lehetővé. 25 22 A pécsi szentélyrekesztő plasztikai díszének elemzésével a közeljövőben megjelenő tanulmányom foglalkozik. 23 A kalocsai barokk székesegyház építésére vonatkozólag 1. Foerk E. : i.m. ; Winkler P. : A kalocsai érseki f őszékesegyház 1010-től napjainkig. Kalocsa, J 929. 24 «De edificatione templi per, sanctum Stephanum regem in veteri Buda pro canonicis. Deinde sanctus rex venit in civitatem, que Vetus Buda vocatur . . ., de thezauro predicto Kean ducis Bulgarorum ce pit in medio civitatis edificare magnum cenobium in honore apostolorum Petri et Pauli . . . Dum igitur edificaretur, magistri lapicide de Grecia ducti erant . . ., ideo vivente sancto Stephano rege illud cenobium non potuit consumai!, sed volente Deo post multum temporis sanctissimus rex Ladislaus, nepos eiusdem beati Stephani, illud opus consumavit.» Kéyoes Krónika c. 39. Keán legyőzésének időpontjára vonatkozólag vö. K r a 1 o v á n s z k y A. : A székesfehérvári királyi bazilika alapításának kérdéséhez. (Kézirat.) 25 F e j é r: Cod. dipl. V1I/2. 109.; «Olim per tartaros funditus fuit diruta, . . . licet divinitus cultus in ea non fuerit diminutus . . ., propter ipsius (sc. capituli) paupertatem reerlificari non potuit,» Theiner: Monumenta historica Hungáriáé. I. k. 476.
