Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Egy ikonográfiai probléma
amely egy töredékes thasosi márványdomborművön, egyiptomi és Déloson talált agyagmécsesen, főképpen pedig már korábban azonosított alexandriai, kisázsiai és görögországi pénzek egész során jelenik meg a délosi dombormfíhöz lényegében hasonló formában. Az már magában véve is feltűnő volt, 24 hogy egy ilyen elterjedt ikonográfiái típusnak nem ismerjük egyetlen nagyszobrászati, sőt egyetlen kerek plasztikai megfogalmazását sem. Hogy ilyennek léteznie kellett, s hogy a dombormű-ábrázolások — akár márvány fogadalmi domborművön, akár mécsesen vagy pénzen — végső fokon egy kultusz-szoborra mennek vissza, azt a különböző területeken, korokban és műfajokban megjelenő ábrázolások meglepő egyöntetűsége is valószínűvé teszi. Erről a kultusz-szoborról azonban nincs írott forrásunk, s csak annyit sejthetünk, hogy Alexandriában állt, a kultusz kiindulási pontjában, készítését pedig a legkorábbi pénz-ábrázolás megjelenése, tehát az i. e. II. század első fele 25 előtti időre kell tenni, de nem lehet korábbi a Ptolemaios-kornál, amelyben egyiptomi előzmények folytatásaként 26 Isis kultuszának ez a formája kialakult. Az eredeti szobor felállítását egy hajó orrában a samothrakéi Niké alapján nem nehéz elképzelni. Problematikusabb a kezében tartott vitorla nagyszobrászati megoldása. Az eleve valószínű, hogy a kicsinyített domborművek több-kevesebb változtatással ábrázolták a szobrot. Ez bizonyos mértékig elkerülhetetlen volt, mikor körben mintázott művet domborműben adtak vissza, de ezen túlmenőleg is vannak kisebb-nagyobb eltérések az egyes ábrázolások között, amelyek legalább részben abból adódhattak, hogy az Alexandrian kívül élő mesterek többnyire csak közvetve, vagy esetleg emlékezetből ismerték az eredeti kultusz-szobrot. A legjobb forrásoknak éppen ezért az alexandriai pénzeket kell tartani, 27 és így különösen jelentős, hogy a budapesti szobor jobb oldalnézete éppen az egyik alexandriai pénz ábrázolásával mutat szoros kapcsolatot (27. kép). 28 A nőalak egész motívumának azonossága mellett a könnyű chiton és a fölötte viselt köpeny esése is azonos, természetesen a nagyméretű márványszobron sokkal részletesebben kidolgozott, mint a pénzen. A torzó alapján semmi akadálya nincs annak, hogy a karok tartását is ugyanúgy képzeljük el a szobron, mint a pénzek mutatják; erre az eredményre jutott az értelmezéstől függetlenül Hekler is az első publikációban. Az is kétségtelen a pénzek alapján, hogy a fejnek az az oldalra néző tartása, amelyet a délosi reliefen és a korinthosi mécsesen találunk, a kerek szobor domborműves ábrázolásának következménye; az eredeti szobor arca előre nézett. Maga a hajó az alexandriai pénzeken (és gyakran a többi pénz-ábrázoláson is) 29 éppúgy elmarad a képről, mint a budapesti szobron. Az utóbbinál ez még könnyebben érthető, mert a felállítási körülmények könnyen indokolhatták az ilyen «kivonatos» másolást. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az azonosítás legfőbb, egyetlen komoly nehézségét. Az ábrázolás változatainak túlnyomó többsége úgy mutatja 21 B i' u n e a u I. 438. 25 S e y r i g, II., Bruneau-nál, II. 303-4. 26 Ezekről Müller, I).: Aegypten u. die gr. Isis-Aretalogien (Abb. d. Sachs. Akad. d. Wiss. zu Leipzig, Phil.-hist. Kl. 53,1). Berlin 1961. 41-42 és 61-67 és az ő nyomán B r u n e a u II. 306 — 8 27 A típus alexandriai eredetéről R e g 1 i n g, K., Angelos 1 (1925) 130. 28 Jahrb. f. Antike u. Christentum 8- 9 (1965- 66) 8. tábla, 2. kép (Dal tari: Monete imperiali 17, 1767 nyomán). — Susan Handler, aki az alexandriai pénzek Isis Pharia ábrázolásairól készít elő összefoglaló munkát, volt szíves figyelmeztetni arra, hogy a budapesti szobor baloldala megfelel azoknak az alexandriai pénzeknek, amelyek erről az oldalról ábrázolják az istennőt. 29 B r u n e au I. 439.
