Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 32-33. (Budapest, 1969)

BOARDMAN, JOHN: Közelkeleti és görög archaikus gemmák Budapesten

4. Karneol skarabeus (14—15. kép).

14 A bogár nagyon egyszerű, kettős vonallal a thorax mögött és elnagyoltan jelzett lábakkal. Mindkét oldalon mély barázda választja el a thoraxot a szárnyfedéltől és az első lábakat a hátsóktól. Lótuszkelyhen ülő Hórus, kétoldalt bimbókkal és egy-egy magas lótuszvirággal. Az ifjú isten az egyiptomi kettős koronát viseli, bal mutatóujját ajkához érinti, vállán kampós bot és «korbacs». Az egész kompozíció vonal-keretben. A típus általánosan elterjedt Egyiptomban és gyakran másolják föníciai munkákon.

15 A föníciai gemmákon ez a guggoló alak különböző környezetben jelenik meg. A leggyakoribb az, amelyben a budapesti kő mutatja,

10 de ábrázolják papyrus-bozótban,

17 kanópus alatt,

18 nílusi csónakon,

19 két oldalán férfi kísérővel,

20 az egyiptomi Isis és Nephthys változataival,

21 vagy uraeusokkal,

22 olykor pedig szárnyas uraeus védi.

23 Gyakran visel koronát

24 és vállán «korbacsot», olykor kampós botot is, mint a fenti kövön. Ezek az ábrázolások túlnyomórészt a föníciai glyptika virágkorának végén készültek. Ézt a periódust a legjobban a pun területen talált zöld jáspis skarabeusok képviselik, i. e. a VI. század végétől a IV. századig. A budapesti példány ezekkel tartozik együvé, de talán valamivel korábbi; a bogár alakja ebben az esetben nem ad további útmutatást. 5. Karneol skarabeus (10—17. kép).

25 Egyszerű bogár, igen jól mintázott lábakkal. A háton vékony barázda fut végig, a vége felé kétoldalt vájattal. Egyiptomi Hórus-sólyom, napkoronggal koronázva, vállán kampós bot, szárnyait előretárja, hogy egy uraeus-kígyót védelmezzen; meglehetősen hervadt lótuszvirágon áll. A kép rovátkolt keretben van. Ez az ábrázolás is egyiptomi eredetű s ezt is másolták Föníciában. Több gemma ismeretes a virágon vagy a virágból képzett omphalos-szerü tárgyon megülő sólyommal.

20 Különböző koronákat viselhet, de a napkorong a leggyakoribb, és gyakran tart kampós botot, «korbacsot» vagy mind a kettőt. Rendszerint a madár előtt van egy uraeus-kígyó, de van néhány példa arra is, hogy a madár kitárt szárnyaival védelmezi, mint a budapesti kövön.

27 A pontos vonalas stílus, a rovátkolt 14 Ltsz. 56.29. A. Magassága: 23 min; a lap 13x10,4 mm. 15 A típusra vonatkozó újabb irodalomból : J u c k e r, Das Bildnis im Blätterkelch, 178. skk.; Bonner Jb. 166 (1966) 68. skk. 16 Mint London, BM 359 (Walters, 6. tábla), Tharrosból; Annali dellTnst. 1883. F 2. tábla, Szardíniából; Cagliari 9528, 9564, 9569, 19741, 35120. 17 Paris, Bibl. Nat., de Luynes 233, Arethusa 5 (1928) 7. tábla, 1. kép; Ibiza 4728. 18 Cagliari 19726. 19 Barcelona 9204, Ibizából. 20 B a b e 1 o n, Coli. Pauvert de la Chapelle, 4. tábla, 27. kép, Kisázsiából, oszlopon ülve. 21 Paris, Bibl. Nat., de Luynes 235; Vereoutte r, Objets ég. . . . carthaginois, 19. tábla, 656; Oxford 1889. 420, chalcedon, Beirut környékéről (Ha r d e n, The Phoenicians, 108, c. kép); Madrid 36543, Ibizából; Ibiza 4199 (csakIsis). — Ezeket az utalásokat a pún pecsétlőkövekre M. Astrue kisasszony jegyezeteiből vettem, akinek róluk szóló befejezetlen munkáját remélhetőleg befejezhetem. 22 Cagliari 19740, Horus oszlopon; London, BM 358, Tharrosból, szárnyas uraeusok; Cagliari 19739, uraeusok pilléren. 23 London, BM 357 (Walters, 6. tábla), Tharrosból. 24 Kettős koronával, mint a budapesti példányon: Vereoutte r, i.m. 19. tábla, 656. 25 Ltsz. 53.94. Magassága: 7,2 mm; a lap 14x10,5 mm. 28 Néhányat közülük felsorolok cikkemhez: PBSll 34 (1966) 15, 21. j. 27 V e r c o u t t e r, i.m. 15. tábla, 556, vö. 557 — 8; Babelon, Coll. Pauvert de la Chapelle, 4. tábla, 29. kép, Szardíniából; Cagliari 19733, 19735; Barcelona 9366,