Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon. I

NÉMETALFÖLDI, HOLLAND ÉS FLAMAND SZOBROK MAGYARORSZÁGON I. OLTÁRRÉSZLET IDŐSEBB JAN BORMAN MŰHELYÉBŐL A Régi Szoborosztály 1961-ben kiemelkedően jelentős új darabbal, a «Feltámadás»-t ábrázoló domborművei

1 gyarapodott, amely egykor faragott oltár részét képezte (21—22. kép). XVI. század elejei flamand munkaként

2 került az állandó szoborkiállításra. A csoport németalföldi eredetében már a részletekbe menő elemzéseket megelőzően sem kételkedhetünk. Feltűnő a faragványon, hogy szobrászi kvalitásai mellett sok festői elemet tartalmaz. Az arcok, a test, a drapériarészletek a nagy németalföldi festők ösztönzését mutatják, akik 1450-től kezdve igen erősen hatottak a németalföldi szobrászatra.

3 E festők hatása a szobrászatot elevenebbé, szabadabbá és drámai erejű érzelmek tolmácsolására alkalmassá tette,

4 mint ahogy domborművűnkön a főalak és a katonák ellentétének, jellemének, érzelmeinek ábrázolása tanúskodik erről. Ennek a kitűnő, a késő-gótika formajegyeit még magán viselő, de alapjában — s nem csupán részletformáiban — már a valóság ábrázolása felé forduló szobrászati alkotásnak a Németalföldön kellett megszületnie. A «Feltámadás»-csoport — már mérete is azt bizonyítja — egy elpusztult németalföldi retábulum mellékjelenete volt. A csoport középpontjában Krisztus áll. Kitűnő valóságérzéssel ábrázolt alakját a vállról leomló, boglárral összefogott köpeny és a gazdag redőzettél faragott ágyékkendő takarja. A köpeny szövetének kitüremlése és bemélyedése, hullámzása erősen hozzájárul a festői hatáshoz. A főalak mindkét keze hiányzik. Jobbját a hagyományos ábrázolásnak megfelelően valószínűleg felemelte, baljában pedig keresztet tarthatott.

5 Lábtartása tipikusan gótikus jellegű s a lábak a testhez viszonyítva kissé rövidek. A «Feltamadott» mellett a csoport jobb oldalán két katonának — a feltételezett kompozícióhoz képest valószínűleg megcsonkított — félalakja emelkedik ki, eléggé rongált állapotban (30. kép). A két fej nagyszerű groteszk karakterábrázolás: szűk homlokok, széles arccsontok, durva nagy orrok, nyitott széles szájak teszik jellegzetessé. A hátsó katonának fonott szakálla van, mindkettő ruházata és páncélzata finoman faragott, szinte cizelláltnak tűnő. * A Magyarországon levő németalföldi, holland és flamand szobrok feldolgozásával kapcsolatos munkámhoz Dr. H. Gerson professzor és Dr. R. Juynboll nyújtottak segítséget, akiknek ezúttal is kifejezem köszönetemet. Kutató munkám számára a hágai Állami Műtörténeti Dokumentációs hivatal anyagának tanulmányozása igen jelentős volt. 1 Ltsz. 61.7.S. Magassága: 73 cm, szélessége: 46—50 cm. Anyaga: tölgyfa. Hátoldala — Krisztus alakja mögött — egy részen üreges, egyébként sima. Származása: Montag István gyűjteményéből vásárolta a Szépművészeti Múzeum a Bizományi Áruház Vállalat 4. sz. Művészeti Aukcióján. 2 B a 1 o g h J. : A Régi Szoborosztály állandó kiállítása. II. rész. Északi iskolák. A Szépművészeti Múzeum Közleményei 26, 1965. 137. 3 Laurent, M.: L'architecture et la sculpture en Belgique. Paris

—Bruxelles, 1928. 33. 4 Laurent, M.: i.m., i.h. 5 Mint például ifjabb Jan Borman Krisztusa a güstrowi oltáron. L. F r ü n d t, E. : Der Güstrower Altar. Leipzig, 1964. 23. kép. 8 Bulletin 31 113