Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)
FREL, JIŘÍ: A Budapest-szobrász
A BUDAPEST-SZOBRÁSZ A következőkben azzal a mesterrel foglalkozunk, aki a Szépművészeti Múzeum nagy sztéléjét készítette. 1 A művet 2 P. Arndt szerezte meg, de mielőtt hozzákerült, feltűnt Párizsban a műkereskedelemben; az athéni Német Régészeti Intézet tulajdonában levő régi fényképfelvétel bizonyítja ezt. Hekler A. és G. Lippold a sztélét boiótiainak tartotta; talán a pentelikoni márvány felületét fedő vastag patina színe miatt; a munka azonban nyilvánvalóan attikai. Itt közöljük azoknak a szobroknak a jegyzékét amelyeket ugyanennek a kéznek tulajdonítunk: 1. Metagenés sztéléje; Athéni Nemzeti Múzeum 1952 (a kövön 1999); közöletlen; ülő nő álló, szakállas férfinak nyújtja a kezét. Közöttük lapos reliefben kifaragott, profilban ábrázolt nőalak ládikát tart, egy másik, szemköztnézetben ábrázolt nő a gyász gesztusát mutatja. Az ülő nő a halott. 2. Sztélé; Pireusi Múzeum 221; közöletlen: ülő nő álló, szakállas férfi kezét szorítja (a férfi fejét G. Despinis azonosította a múzeum raktárában őrzött 450. számú darabbal, majd helyére illesztették), közöttük nőalak látható a gyász gesztusával ábrázolva. A férfi a halott. 3. Diphilos sztéléjének töredéke; Brno, magángyűjtemény; G. Hejzlar, Listy filologické 71 (1948) IV. t., 144 skk. (csehül, itt: 14. kép); pentelikoni márvány, jelenlegi magassága 31,5 cm, legnagyobb szélessége 34 cm (ez kb. az eredeti szélesség 2/3-a), vastagsága 10—11,2 cm. Megmaradt az ifjú feje: az orr törött, sok helyütt karcolás, az írisz és a pupilla felülete festve volt. Az epistylionőn van a felirat: -]oç &ÛLOJVOÇ. A patronymikon első iótája nagyjából a sztélé tengelyében van. Mivel a betűk között a távolság szabályos, még öt betű lehetett a hiányzó részen, ha feltételezzük, hogy a felirat aszimmetrikus volt, és a hiányzó pillér felett kezdődött. A /hcpû]oç kiegészítés, amelyet G. Hejzlar vetett fel, hivatkozva a név használatára a családban, meggyőzőnek tűnik. 3 Felül az eredetileg hét antefixből öt maradt meg. Az oromzaton kiterjesztett szárnyú szirén látható a szokásos 1 Nagyon hálás köszönettel tartozom mindazoknak, akik baráti segítségükkel hozzájárultak ahhoz, hogy ez a dolgozat létrejöhessen: G. Despinis, V. Kallipolitis, D. Lazaridis, G. Neumann, J. Schäfer, J. Gy. Szilágyi, E. Tsirivakos. 2 Hekler, A.: Die Sammlung antiker Skulpturen. (1929) 36 skk., 25. sz.; uő.: Pantheon (1929) 518—9.; uő.: A Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 5 (1929) 1—4.; D i e p o 1 d e r, H.: Die attischen Grabreliefs (1931) 55. old., 49. t., 2. kép; L a u r e n z i, L.: Clara Rhodos V. 2. (1936) 71.; R i e m a n n, H.: Kerameikos II. (1940) 56.; P o u 1 s e n, V. H.: Acta Arch. 14 (1943) 68. old., 8. j.; Himmel mann — Wildschütz, N.: Studien zum Ilissos-relief (1956) 28.; S z i 1á g y i, J. Gy. — C a s t i g 1 i o n e, L.: Griechisch-römische Sammlung. Führer, Budapest (1957) 18. t.; O e h 1 e r, H.: Untersuchungen zu den männlichen römischen Mantelstatuen (1961 ) 33. ; P i c a r d, Ch. : Manuel IV 2 (1963) 1380, 3. j. 3 Vö. Kirchner, J.: Prosopographia Attica 14470. sz.