Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 31. (Budapest,1968)

VARGA EDITH: Egy hypokefal-töredék

sírok egyikéből került a luxori műkereskedő tulajdonába, miként a vele rokon példányok is a thébai nekropolisból származnak. A halott pedig, akinek varázs-amulettként a feje alá tették, bizonyára éppúgy Amon papja (vagy zenésznője) volt, mint a hypokefalok mindegyike, amelyekre genealógiai adatokat feljegyeztek.

55 A kis töredék meghatározása és elemzése hozzájárul a hypokefalokban kifejezésre jutó vallásos eszmék értelmezéséhez.

56 Ezek az eszmék a Késői- és a Ptolemaios-kori theológiai rendszerekben gyökereztek, de kiválasztásuk és összehangolásuk a thébai Amon-papságnak a sajátosan helyi hagyományokból kialakított elvont spekulációit tükrözi. VARGA EDITH 55 A hypokefalok készítésének szokása kizárólag a papi testület — legnagyobbrészt a théba Amon-papság — tagjai között terjedt el; körükben viszont generációkon keresztül fennmaradt Egyetlen «profan» személy sem akad a feljegyzett tulajdonosok között. 56 Jó néhány év óta, amióta a hypokefalok monográfiáján és corpusán dolgozom, csaknem minden egyiptomi gyűjteményből, amely hypokefallal rendelkezik, megkaptam az emlék fényképét tanulmányi és publikációs célra való felhasználásra. Ezúttal nem csupán azokért a példányokért szeretnék köszönetet mondani, amelyeket a jelen cikkben analógiaként vagy forrásként idéztem, hanem minden egyes rendelkezésemre bocsátott darab fényképéért és adatáért, amelyek, ha nem is szerepeltek a budapesti töredék elemzésekor, de hozzásegítettek az emlékanyag rendezőelvének és módszerének kidolgozásához, a csoportosítás és az összehasonlító vizsgálat elvégzéséhez.