Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)

GARAS KLÁRA: Tintoretto budapesti képe és a II. Rudolf császárnak festett sorozat

A Buckingham-gyűjtemény katalógusából a mesternevek, leírások és méretek alapján a Prágába került képek meglehetős biztonsággal azonosíthatók. Mint azt a császári gyűjtemény újabban Prágában előkerült értékes darabjainak felfedezője, J. Neumann megállapította, mintegy 100 képnek tudjuk nyomát követni Prágába, illetve onnan a XVIII. század során a drezdai és bécsi képtárba.

6 E művek számát most kiegészíthetjük a budapesti Tintoretto-képpel, mely Buckingham katalógusában Tintoretto műveként, a prágai leltárral szinte szószerint egyezően mint «A piece of fancy containing a naked figures and a satyr» szerepel. A Buckingham-gyűjtemény egy korábbi, 1635. évi inventár ja képünket «A Fiction of Divers Women and a Satyr»-ként jelöli meg.

7 E festmény létezéséről egy másik forrásból is értesülünk. Carlo Ridolfi a velencei festészetről számot adó «Le meraviglie deH'arte»-ban (1648) említi, hogy Tintoretto négy képet festett Rudolf császárnak : « quattro quadri di favole per le sue stanze, con figure a par del vivo».

8 Az egyiken a múzsák szerepeltek egy kertben különböző hangszereken zenélve, a másik Jupitert ábrázolta, amint a kis Bacchust elragadja Juno melléről. A harmadik jelenet: «Sileno entrato al buio nel letto di Hercole, credendosi goder di Iole» s végül a negyediken Herakles «si mira in ispecchhio adornato di laseivie feminili dell'istessa Iole». A «Herakles és a faun» ábrázolás vázlatát («in picciol tela») Ridolfi Niccolo Crasso velencei gyűjteményében idézi.

9 II. Rudolf császár páratlan gazdagságú prágai gyűjteménye még a XVII. század első felében szétszóródott. Történetét, jóllehet számos leltár és feljegyzés áll rendelkezésünkre, még ma sem ismerjük hézagmentesen, s nincs pontos fogalmunk arról, mi volt teljes állaga a császár halálakor 1612-ben. A legkorábbi, mesterneveket is tartalmazó leltár, az 1621. évi, a képeknek csupán egy részéről ad számot, s a különböző forrásokból tudjuk, hogy még számos olyan alkotás volt Rudolf birtokában, mely a leltárakban nem szerepel.

1 " A Ridolfi által említett Tintoretto-képek közül kettő, a Múzsák és a Jupiter, Juno, Bacchus jelenet, mint látni fogjuk, esetleg kimutatható az 1621. évi inventárban, a két Herakles-ábrázolást azonban nem idézik. E képek nyomát egy másik, eddig kevés figyelemre méltatott dokumentumban fedezhetjük fel, a Rudolf császár által öccsének, Albert főhercegnek hagyományozott festmények leltárában. Az 1615. szept. 16-án Prágában kelteazonos tárgyú festmény is előfordult, a régebbi irodalomban (1. Frimmel, Th. : Geschichte der Wiener Gemäldesammlungen. Leipzig, 1899. 132. stb.) gyakran összekeverednek az adatok s olykor téves az egyes festmények történetének rajza. 6

Neumann, J.: i.m. 22. 7 Fairfax, B.: i.m. 10. old., 2. sz. 4x3,6 (121,6 X 109,4 cm). D a v i e s, R.: An Inventory of the Duke of Buckingham Pictures at York House in 1635. The Burlington Magazine X, 1906—1907. 376, 380. 8 Ridolfi, C.: Le Meraviglie dell'arte. Venezia, 1648. ed. Hadeln, Berlin, 1914. II. 50. A Tintoretto életrajz 1642-ben jelent meg először. 9 R i d o 1 f i, C. : i.m. II. 55. «II Signor Niccolo Crasso, Iureconsulto chiarissimo ha in picciol tela Hercole, che furiosamente rigetta Sileno entrato incautamente alio scuro nel di lui letto, credendosi di goder Iole, la quale destatasi al rumore con una sua Fante fanno amendue mostra de corpi loro delicatissimi, ove accorsa un altra Fante con una lucerna dà lume all'historia». Az irodalomban olykor tévesen ezt azonosítják a bécs—budapesti képpel. A Crassónál idézett példány azonban kicsiny méretű, valószínűleg vázlat volt. Niccolo Crasso és örököseinek újabban közzétett XVII. századi leltáraiban (1. Branca — S a v i n i, R. : Collezionismo veneziano. Padova, 1965. 130, 147.) sem a mesternév, sem a tárgy szerint nem szerepel, esetleg a közelebbről nem részletezett, jelentéktelenebb «quadretti»-k egyike lehetett. 10 Zimmermann, H.

: Das Inventar der Prager Schatz- und Kunstkammer vom 6. Dezember 1621. Jahrb. der kunsthist. Sammlungen des allerh. Kaiserhauses. XXV. 1905. II. 1. (413. sz. kép) ; D u d i k, B.: Die Rudolphinische Kunst und Raritätenkammer in Prag. Mittheilungen der Central Commission für Baudenkmale. XII. 1867. XXXV. (764 db kép). Soranzo velencei követ jelentése szerint 1612-ben a prágai «Kunstkammer»-ben több mint 3000 festmény található (1. Jahrb. der kunsthist. Sammlungen des allerh. Kaiserhauses. XX. 1899. IL).