Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 30. (Budapest,1967)
KISS ÁKOS: Két római császárkori oszlopfő
semmiképpen sem későbbi az antoniusi kornál. A hadrianusi időszak, mint ismeretes, különösen kedvelte az ilyen keleties megoldású szerkezeteket. így keletkezésének lehetséges időhatárai a Traianus, illetve antoniusi kor között a Forum Romanum Budapestre került fejezetének készítését némi valószínűséggel Hadrianus korára helyezhetjük. Megerősítik ezt a Villa Hadrianának a budapestihez hasonló ismert sarokleveles fejezetei. 2 " Néhány rokonát magából Róma városból ismerjük ; G. Piranesi Róma városi tagozatokat megörökítő metszetein is többször feltűnik ez a forma (10. kép). 27 De megtaláljuk az Adria túlsó partján is, Salonában, ahonnan több példánya ismeretes (6. kép). 28 A pálmaleveles fejezetformát többféleképpen is igyekeztek továbbfejleszteni, s míg a budapesti, csupán távolabbi értelemben korinthizáló fejezetet a sarokleveles megoldással Róma város magas művészi szintjén formálták át, a provinciák művészete a nagyobbfokú önállósulást jelentő III. században a sásleveles alapformákat pl. Galliában sarokcsigákkal ión jellegűvé módosította. 2 9 Már későbbi időkre vall részletformáival a nocerai baptisterium talán másodlagos felhasználású fejezete (11. kép). 88 A Fórumról származó budapesti fejezet a «traianusi klasszicizmus* egyiptizálóhellenisztikus formákhoz is nyúló stílusmegújulásának a hadrianusi dekoratív-eklektikus játékosság nyomán gazdagodott továbbfejlesztése ; saroklevél megoldásaival a sásleveles alapformától a korinthosi főtípushoz közelít, így a szabadosabb korinthizáló változatok közé tartozik. Akanthuslevélképzései pedig arról a naturalisztikus felé hajló elnövényiesedésről vallanak, amellyel a római díszítőművészet a hellenisztikus formakincset önállóan gazdagította. KISS ÁKOS 26 A u r i g e m m a, S.: Villa Adriana. Roma, 1961. 76. old., 32. kép. 37 P i r a n e s i, I. B. : Opère ... 13. T., Domus Professae CRR, P. P. ; Lehmann, A. D. Ausgewählte Werke von J.—B. Piranesi. Wien, 1888. A. 46—47. T. 28 A spalatói Régészeti Múzeum kőtárában. 29 Kahler, H.: i.m. 12. T. 30 C r e m a, L. : i.m. 142. kép.
