Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok
ruhában, dúsan redőzött köpenyben, fejét-állát beburkoló kendőben, összekulcsolt kezekkel. A budapesti szobrocska jóval durvább, egyszerűbb mű, mégis fejtípusában, arckifejezésében, magatartásában, mondhatni hangulatában közeli rokon a blaubeureni Máriával. Hasonlóképpen nagyon közvetlen kapcsolat mutatkozik Gregor Erhart másik művével, a donauwörthi szentségház (1503 — Stadtkirche) Máriájával 31 (40. kép). Az analógiák alapján a budapesti szobrocskát bízvást az ulmi sváb iskolába sorolhatjuk. Gregor Erhart valamelyik provinciális követője faraghatta a XVI. század elején. Gyűjteményünk régi állagának kimagasló darabjai Mária és Ev. Szt. János tölgyfaszobrai 32 (44—45. kép). A Köln melletti Grosskönigsdorfból származnak. Mikor e körzet műemléktopográfiáját készítették (1897), mindkét szobor a feszülettel együtt a Kloster Königsdorf falának külső fülkéjében állott. Erre a méltatlan helyre 33 nyilván csak később jutottak, eredetileg valamelyik Köln környéki templom diadalívén állhattak. A rajnai műemléktopográfiában Paul Clemen így jellemezte a Kálvária-csoportot: «Vortreffliche Arbeit aus dem ersten oder zweiten Jahrzehnt des 16. Jahrhunderts». Ezt a keltezést Baldass a XV. század végére, Meiler Simon az 1500 körüli időre módosította. Az alakok nyúlánk arányai, keskeny volumenje, szűkszavú redővetése azonban inkább a XV. század harmadik negyedére vall és a kölni «Meister des Marienlebens» 3 ' 1 (1463—1480) stílusával rokon. A szobrokhoz szobrászati analógiákat eleddig csupán Baldass említett: az aacheni Suermondt Museum, a nürnbergi Germanisches Museum Kálvária szobrait. Ezek azonban későbbiek, mint a budapesti szobrok. Közvetlenebb :il O 11 o, G. : i. m. 75. kép. 32 Ltsz. 4965. Mária. Tölgyfa. 180 cm magas. Színezése: a ruhán a fehér alapozás nyomai és némi kék színnyomok, a köpeny kék, a bélésen piros színnyomok. Ltsz. 4966. Ey. Szt. János. Tölgyfa. 180 cm magas. Színezése: a ruhán világos zöld színnyomok, a köpeny piros. Állapota: a két kézfej hiányzik. Provenienciájuk: Grosskönigsdorf Köln mellett; München, Julius Drey ; 1916-ban vásárolta meg Petrovics Elek a Szépművészeti Múzeum részére. — Irodalom: Rosellen, R. W. : Geschichte der Pfarrereien des Dekanats Brühl. Köln, 1887. 173. ; Die Kunstdenkmäler der Rheinprovinz. IV. Köt. I. rész. Bearbeitet von P. Clemen. Düsseldorf, 1897. 143. old., 68. kép (közli a teljes Kálvária csoportot ; «vortrefflliche Arbeit aus dem ersten oder zweiten Jahrzehnt des 16. Jh.«) ; Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum. Új szerzemények (1914—1917). Budapest, 1917. 158—159. sz. (Kölni mester 1500 körül); Baldass, L.: Neuerwerbungen des Budapester Museums der Bild. Künste. Kunst und Kunsthandwerk. XV. 1917. 400—401. (alsórajnai, XV. század vége) jPetrovics E. : A Szépművészeti Múzeum újabb szerzeményei. Az Orsz. Magy. Szépművészeti Múzeum Évkönyvei. I. Budapest, 1918. 208. (XV. század vége) ; (M e 11 e r S.): Közép- és újabbkori szobrászati gyűjtemény. Budapest, 1921. 130—131. sz. (kölni mester, 1500 körül); Hoffmann, E. : Bericht aus dem Àluseum in Budapest. Belvedere. 1922. 98.; Rózsaffy, D. : Une promenade rapide au Musée des Beaux-Arts. A Műgyűjtő. 1928. 222. ; H e k 1 e r, A. : Budapest als Kunststadt. Küssnacht am Rigi, 1933. 118. (Szt. János Hans Seyfer művészetére emlékeztet) ; Petrovics Elek Emlékkönyv. Budapest, 1934. 232. ; B a 1 o g h, J. : Die alten Bildwerke des Ung. Museums der Bild. Künste. Magyar Női Szemle. II. 1936. 205. (a XV. század harmadik negyedéből valók) ; Csánky D.:A Szépművészeti Múzeum újonnan rendezett gyűjteménye. Magyar Művészet. 1936. 248. ; Balogh J. : Die alten Bildwerke des Ung. Museums der Bild. Künste. Eorum. VII. 1937. 92. ; B a 1 o g h, J.: A Régi Szoborosztály. A Szépművészeti Múzeum. 1906— 1956. Budapest, 1956. 116, 129. ; B a 1 o g h J.: A Régi Szoborosztály kiállítása. Vezető. Budapest, 1956. 23. ; E s z 1 á r y É. : Szépművészeti Múzeum. Budapest, 1959. 9. ; H a v a s L. : A Szépművészeti Múzeum újjárendezett kiállítása. Népszava. 92. évf., 126. sz. 1964. máj. 31. 7. (említve) ; Textilélet. 1964. jún. 15. (említve). ; Szépművészeti Múzeum (Vezető). Budapest, 1965. 72. 33 A feszület ma is ott áll. Dr. Mühlberg (Köln, Römisch —Germanisches Museum) 1962. ian. 9-én a következőket írta róla: «Das Krucifix von Gross-Königsdorf (Eigentum der Kath. Pfarrgemeinde Loevenich) befindet sich an der südlichen Aussenseite der Immunitätsmauer des ehemaligen Benediktinerinklosters (jetzt Gutshof, Eigentümer H. Commer) hinter einem hässlichen Eisengitter aus neuerer Zeit». 34 Szt. Anna alakja «Maria templombamenetele » című képen (Meisterwerke der Älteren Pinakothek in München. München, 1922. 24.) ; Mária alakja a Keresztrefeszítés képén, Cues, Hospital (Glaser, C. : Zwei Jahrhunderte deutscher Malerei. München, 1916. 108. ; G 1 a s e r, C. : Die altdeutsche Malerei. München, 1924. 164.).
