Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)

SZABÓ MIKLÓS: A krétai-mykénei glyptika néhány emléke

A KRÉTAI-MYKÉNEI GLYPTIKA NÉHÁNY EMLÉKE A krétai és mykénei gemmák F. Matz és H. Biesantz szerkesztésében megjelenő corpusa egy nagyobb történeti szintézis előmunkálata. A végső értékeléshez azonban nem elég az, hogy önálló kötetekben megjelenik a nagyobb múzeumok anyaga, hanem a kisebb gyűjtemények gemmáinak feldolgozása is szükséges. Ez tette időszerűvé a Szépművészeti Múzeum négy kövének közzétételét.

1 1. Átfúrt, diszkosz formájú gemma (1. kép). Egyik oldalát geometrikus minta díszíti, melynek a középpontjában «David-csillag» van. Ennek szárai a csúcsokon túlfutnak a gemma pereméig. A belső hatszöget nyolcágú vonalrozetta, a csillagon kívüli párhuzamosokkal határolt mezők közül négyet ferde vonalkázás, kettőt pedig fekvő kereszt tölt ki. A csúcsokkal szemben levő háromszögek egy kivételével, amely ugyancsak bevonalkázott, üresek. A motívum rajza aszimmetrikus. Ép.

2 A krétai gemmákon a praepalatiális korszaktól kezdve gyakran előfordulnak a geometrikus motívumok.

3 A phaistosi ásatásokon talált II. közép-minósi periódus-beli pecsétlenyomatok között vannak a « David-csillag» -ra épülő minta legközelebbi párhuzamai.

4 Bár a budapesti kő «linearis» vésése eltér az előbbiektől, de sem ez, sem a diszkosz forma nem mond ellent annak, hogy a gemma a régi paloták korában készült."' 2. Átfúrt, lencse formájú gemma (2. kép). Egyik oldalán kereszt-szkémában ábrázolt repülő madár. Hosszú csőrű fejét jobbra fordítja, nyakát és szárnyai felső kontúrját 1 A négy gemma eredetileg a század eleje óta Magyarországon élt Rhoussopoulos Rhoussos professzor Görögországban szerzett gyűjteményének képezte részét. Némely kő mellett a volt tulajdonos feljegyzése görög helynév adatot is tartalmaz. Sajnos, nem tudjuk, hogy ez lelőhelyre vonatkozik-e, vagy csupán a megszerzés helyére. — Az anyagvizsgálatot Ravasz Csabának, a Természettudományi Múzeum Ásványtára osztályvezetőjének köszönöm. 2 Ltsz. 53.102. Barnáspiros, fehér rétegeződésű szalagjáspis. Átm.: 1,53 cm, v.: 0,66 cm. Krétából, 1880. 3 A geometrikus motívumokhoz 1. pl. Xenaki — Sakellariou, A. : Les cachets minoens de la collection Giamalakis. (Ét. Crét. X.) Paris, 1958. XV., XXI. és XXIII. t. 4 L e v i, D. : Ann. di Atene. 35—36 (1957—58) 88. Vö. 77 skk. — A pecsétlenyomatok keltezéséhez uo. 136 skk. — A lenyomatok összhangban vannak az egykorú kerámia motívumkincsével ; 1. Schachermeyr, F. : Die minoische Kultur des alten Kreta. Stuttgart, 1964. 186. ; A motívumhoz 1. még Sakellariou, A. : Die minoischen und mykenischen Siegel des Nationalmuseums in Athen. (C. M. S. I.) Berlin, 1964. 458. old., 433. sz. 5 A véséshez 1. Xenaki — Sakellariou, A. : Coll. Giam. i. m. XXI. t. —• A diszkosz forma, és a tökéletlen lencseforma a régi paloták korában megtalálható. Vö. Kenna, V. E.G. : Cretan Seals. Oxford, 1960. 37. old., 8. jegyzet ; Xenaki — Sakellariou, A. : Coll. Giam. i. m. XV. ; C h a p o u t h i e r, F. : B. C. H. 70 (1946) 79 skk. — A pecsétek használatához: Levi, D. : i. m. 44 skk. ; — Az abszolút kronológiában S. M a r i n a t o s-t követjük. (Kreta und das mykenische Hellas. München, 1959. 64.)