Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)
MOJZER MIKLÓS: MS mester nyolcadik táblaképe
sem aranyhátteres. 17 Úgy látszik, hogy a sorozat esetében már eleve arany nélkül kívánták a megrendelők a művet. MS mester pedig, aki mindig a sajátos művészi feladatok szerint volt tökéletesen alkalmazkodó — és sohasem példaképeihez, amelyeket csak felhasznált — itt is a programmhoz idomítja koloritját. A « Keresztié vétel» barnás tónusú. A gyantás tempera-lazurokat a festő vastagabban rakja fel, mint a Selmecbányái képeken. A raffinait, jellemzően egyéni festésmodor és lazúros technika azonban ugyanaz. Magdolna fehér fejkendője enyhén vöröses színnel árnyalt, mint ahogyan a «Vizitacio» Máriája enyhe lilával modellált fehér kendőt visel. A fehér színeknek a kompozíciós centrum felé egyre nagyobb szerepe a Krisztus testét fogadó fehér lepelben tetőzik, amely Magdolna vöröses-árnyalatú fehér kendője mellett piros vérfoltokkal pettyezett. 18 A Nikodemus arcán oly szálkásan, erőteljesen felrakott lazurok, vagy sárgás övének erős vöröses reflexei az eddig MS mester műveiként ismert táblák olvadékonyabb lazur-technikájának alkalomhoz és nagyobb méretekhez illő korábbi változatai. Már itt feltűnnek az utóbbiakról ismerős sárgás-barnák a háttér sziklás részletein, az előtér földjében, kövein és azok a részlet-azonosságok, amelyek szintén elárulják a festőt: a kereszt alatti zöld bokor ábrázolásmódja, a megnyújtott hátsókoponyával jellemző csontkoponya, a háttér figuráinak odavetett ecsetvonásai Magdolna hajának, vagy arimathiai József szakálla — ugyanolyanok, mint a későbbi képek megfelelő részletei. Ezen a táblán találkozunk először képmásokkal. 19 A térdelő donátor, két fia, felesége és leányának karakterisztikusan, kitűnően megfestett alakjai (76. kép) arra mutatnak, hogy festőjük arcképfestőnek is kiváló. Ezek reális arcok és feltétlenül az ábrázoltak személyes ismeretében készültek ; emellett néhol a táblák figuráival is rokonok. A donátor a létrán álló férfi, illetve a «Vizitacio» Mária—Erzsébet-alakjához hasonlóan kissé ferdevágású szemű, elkeskenyedő arcú. Jellemző a szájak változatos, nagyon plasztikus-ideges modellálása: az MS mesteri figurák általános tulajdonsága. Ehhez az öt arcképhez logikusan csatlakozik a nyolc táblaképből hatodiknak a lille-i « Királyok imádása*-nak szembenéző, kissé melancholikus tekintetű király-alakja (77. kép). Hogy donátor-e vagy önarckép ez a különösen megragadó, markáns arc, egyelőre nyitott kérdés : időben mindenesetre a legkésőbbi alkotások közül való. 20 17 Ugyancsak a varsói Nemzeti Múzeumban ; mérete egyezik a Keresztlevételével. A kép nem Torunban készült: a térdelő donátort egy más, kevésbé tehetséges mester festette a már kész képre ; a donátor valószínűleg Kopernikus atyja (Chmarzynski, G.: Sztuka w Toruniu zarys dziejów. Toruh, 1934. 48.). 18 A fehér színnek hasonló alkalmazása látszik a «Vizitáció>-n, a «Jézus születésé>>-n vagy a "Kálvária»-n is. — Nikodemus figurájában MS mester Schongauer: A nagy keresztvitel-metszetének (B. 21) ostorozó katonáját vette mintául a lábak és a jobb kéz mozdulatát tekintve. M o r e 1 o w s k i id. cikkében utal arimathiai József és Schongauer bécsi, Jézus születése képén Szt. József arcának hasonlóságára. A táblaképekben másutt is érezhető schongaueri ösztönzések közül egy további mozdulat-átvétel MS mester részéről a «Feltamadas» bal oldali bóbiskoló katonájában: ennek Schongauer: Wappenschild mit dem Flug, von einem Bauern gehalten, B. 102, metszetén a paraszt szolgált mintaképül. 19 Az ábrázoltakat nézetük szerint a már kész képre festette a művész, nem nagy időbeli eltéréssel. A szereplők pomerániai viseletűek. Morelowski id. cikkében utal a Mestwinaoltáron (Zukow, Pomeránia, Kartusén mellett) látható hercegnő viseletére, amely a képünkön térdelő nők öltözetével rokon. -° G e n t h o n I. : A régi magyar festőművészet. Vác. 1932. 113. — A toruni kép Magdolnájának arca is metszet után készült (vagy fordítva? t. i. arra hatott?): Veit Stoss «Krisztus és a házasságtörő nő» (P. 7.) lapjának bűnös asszonya ebben az esetben a példa. Ennek az utóbbi átvételnek a fontossága kettős és nem hangsúlyozható eléggé. Egyfelől MS mester szempontjából jelentős tény, hogy a schongaueri művészethez szorosan kötődő stossi metszetekből is merített, ugyanolyan szellemben, mint Rogier van der Weydenből, Schongauerből vagy a düreri alakokból. Magdolna esetében csak az arc kölcsönzött: a fejrevaló, a haj már másféle ; a térdelő alak mozdulata is utal a stossi példára, az említett metszeten kívül még a «Lázár feltámasztása* (B. 1. I—II) térdelő nőalakjára. — Másfelöl azért fontos tény ez az egyezés, mert Veit Stoss metszeteinek eddig
