Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 29. (Budapest,1966)

BALOGH JOLÁN: Német gótikus szobrok

tet, amelynek XIII. századi kiválóan szép példánya Sens-ban van, a székesegyházban.

3 Az egész corpus felépítése, körvonalai feltűnő hasonlóságot mutatnak a modenai dóm feszületével

4 (17. kép), mely Francovich szerint a XIII. század harmadik negyedéből való ismeretlen német vagy olasz mestertől. A dél-tiroli feszületek közül pedig kettő"' hozható kapcsolatba szobrunkkal: az egyik Innichenben (Kapitelhaus — 19. kép) van, a másik Brixenben (Diöcesanmuseum — 18. kép), mindkettő a XIV. század közepén készült. Az előbbin a vízszintes karok emlékeztetnek a mi feszületünkre, az utóbbin a lábak helyzete és a test felépítésének a könnyedsége. Mindkettőn rokon a test lapos, vonalas mintázása, és a perizoma faragása a gótikusán lecsüngő redőkkel. Ez a részlet szobrunkon kiválóan finom, derűs világoskék színezése lágyan hangsúlyozza vonalait. Feszületünk feje, arcvonásai (21 — 23. kép) beleilleszkednek az ismert dél-tiroli típusba. A fentemlített brixeni feszülettől (18. kép) nem áll távol, sőt némileg még a bozeni nagy románkori feszület

6 komoly szépségéből is visszatükröződik benne valami, jóllehet jóval lágyabb formákban. A fej szelíd szépsége, fájdalmas, megadó nyugalma, a kitárt karok szükségszerű és mégis kegyelmi gesztusa, mélyen és meggyőzően érzékeltetik a golgotai áldozatot. A kifejezés mélységéhez párosul a finom test nemes körvonalainak harmonikus szépsége. E kettő teszi vonzóvá és művészileg értékessé a feszületet. Finom formáiban az olasz művészet közelsége is megérezhető. Valóban nem méltatlan darabja a dél-tiroli koragótikának a XIV. század első feléből.

7 Időrendben a következő darabunk egy mészkőből faragott nőalak,

8 tartásáról, gesztusáról ítélve valószínűleg Maria Annunciata (26. kép), tehát egykor egy kétalakos Angyali üdvözlet-csoporthoz tartozott. Erősen időmarta felülete arra enged következtetni, hogy egykor szabadban állott. Valamelyik templom vagy kápolna szobordísze lehetett. Provenienciájárói semmi adat nincsen. Stílussajátságai azonban annál világosabban szólnak művészi származásáról. Drapéria-stílusa a klosterneuburgi Wehinger-Kapelle (1399) női szentjeivel

9 (24—25. kép) a legközvetlenebb összefüggést mutatja. Rokon velük nem csupán a redővetés lágysága, gazdasága, hanem a bonyolult drapéria-vetés keresése. Különösen meglepő az összefüggés a klosterneuburgi második szobor oldalnézete (27. kép) és a budapesti Mária (28. kép) között. Nem kevésbé világos a kapcsolat, szobrunk 3 F r a n c o v i c h, G. de : i. m. 159. (1250 körül). 4 F r a n c o v i c h, G. von: Holzkrucifixe des XIII. Jahrhunderts in Italien. Mitteilungen des Kunsthist. Institutes in Florenz. V. 1937—1940. 158—159. (XIII. század második fele), 162. (kérdés, hogy német vagy olasz mestertől való-e ?). 5 M ü 11 e r, C. Th. : Mittelalterliche Plastik Tirols. Berlin. 1935. 46. old., 75. kép (Innichen), 45. old., 74. kép (Brixen). 6 R a s m o, N. : La scultura romanica nelFAlto Adige. Cultura Atesina — Kultur des Etschlandes. VII. 1953. 29—30. 'Müller az innicheni és a brixeni feszületet a XIV. század közepére helyezi, (i. m. 45,46.). Viszont a klosterneuburgi feszület, amelyen a fej, a felső test és a karok meghajlanak, Kieslinger feltevése szerint 1338-ból való (Kieslinger, F. : Zur Geschichte der gotischen Plastik in Österreich. Wien, 1923. 13. kép). Tehát későbbi típus, mégis korai dátummal — ha az oltár szentelési dátuma (1338) a feszületre vonatkoztatható. Ezért úgy gondoljuk, hogy múzeumunk déltiroli feszülete sem készülhetett később a XIV. század második negyedénél. — A feszület típusához és korához 1. még: feszület Konstanzból, 1360 körül, Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum (S t a f s k i, H.: Die Bildwerke... bis um 1450, Nürnberg, 1965. 198—199. old., 178. sz.). 8 Mészkő. Magassága 90 cm. Provenienciája: Herzog Mór Lipót gyűjteménye. 9 G a r g e r, E. : Zwei gotische Statuen in Klosterneuburg, Kunst- und Kunsthandwerk. XXIV. 1921. 106—124. — Mindkét szobor puha mészkőből faragott, magasságuk valamivel kevesebb az egy méternél. A Wehinger kápolna szobordíszéhez tartoztak, mely egykor tíz életnagyságon aluli szoborból állt. Ezekből csak ez a kettő maradt meg. Jelenleg a Kreuzganghofban vannak felállítva.- A kápolnát Reinhardt és Berthold Wehinger alapították 1401 előtt, 1399-ben szentelték fel.