Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)
GARAS KLÁRA: Giorgione és giorgionizmus a XVII. században. III.
GIORGIONE ÉS GIORGIONIZMUS A XVII. SZÁZADBAN III. Carlo Ridolfi a velencei festők életművét ismertető munkájában 1648-ban a veronai híres Muselli gyűjteményben említi Giorgione egy hitelesnek tartott portréját: «un giouinetto con pelliccia tratta bizzarramente a trauerso le spalle stimato singulare». 1 Ugyanezt a festményt a Muselli gyűjtemény 1662. inventárja részletesen és pontosan leírja: «Un ritratto di Giorgione con un berrettino bizzarro vestito a divisa di veluto e broccato, con un ferraiolo foderato di pelli di volpe con architettura et una statua di marmo senza testa, con tutte due le mani tiene un libro: è maggiore del naturale, et è il più bel quadro che si sappi di Giorgione». 2 Még egy további XVII. századi forrás, Francesco Scanelli Microcosmo-ja is idézi a Musellik nevezetes képét, hozzátéve, hogy egy teljesen azonosat látott a mestertől a velencei Pisaniaknál. 3 A leírások alapján e sokat méltatott festményt könnyen kapcsolatba hozhatjuk avval a félalakos férfiarcképpel, melynek legszebb változatát a leningrádi Ermitage őrzi ; valójában a gyűjtemény történetének ismeretében az Ermitage-beli példányt szinte kétséget kizárólag azonosíthatjuk az egykori Muselli képpel. Az olasz renaissance mesterműveit tartalmazó veronai gyűjteményt még a XVII. század elején alapította a művészetkedvelő orvos, Jacopo Muselli. Kiváló festmény- és rajzkollekcióját a kor legtöbb jelentős gyűjtője és utazója felkereste, többek közt pl. Arundel gróf, Cosimo nagyherceg stb.' 1 Halála után örökösei, két fia: Francesco és Cristoforo (1648 előtt) igyekeznek a gyűjteményt pénzzé tenni; a Krisztina királynővel, I. Ferenc modenai és Ferdinánd Károly tiroli herceggel folytatott tárgyalások azonban eredménytelenek maradnak. Végül Cristoforo fiainak sikerül az egész képgyűjteményt (122 festmény) egyben a francia király és gyűjtők megbízásából vásároló Álvareznek eladni. 5 A képek Alvarez közvetítésével 1690 előtt Franciaországba jutottak s világosan nyomonkövethetők a korszak legjelentősebb francia gyűjteményeiben, Marquis de Seignelay, az Orléansi herceg, illetve Pierre Crozat tulajdonában. Pierre Crozat bankár különleges hozzáértéssel és körültekintéssel gyűjtött 1 R i d o 1 f i, C. : Le meraviglie delParte. Venezia, 1648 ; Berlin (ed. Hadeln), 1914. I. 105. 2 Campori, G. : Raccolta de cataloghi ed inventarii inediti. Modena, 1870. 190. 3 S c a n e 11 i, F. : II Microcosmo della Pittura. Cesena, 1657. 212., «et in Verona nello Studio de Muselli vi è un quadro di meza figura anco maggiore del vero di rara bellezza et un quadro simile per ogni parte di detto Maestro ho veduto pure nella Casa del N. Pisani, i quali sono amendue oltra il gran rilievo, spirito, e più compita naturalezza cosi ben mantenuti come fossero dipinti a presenti giorni» . 4 H e r v e y, M. F. S. : The Life, Correspondance and Collections of Thomas Howard, Earl of Arundel. London, 1921. 451 ; P i z z i c c h i, F. : Viaggio per l'alta Italia del Ser. Principe di Toscana poi Granduca Cosimo III. Firenze, 1828. 113. 5 P o z z o, B. dal: Le vite de pittori, degli scultori et architetti Veronesi. Verona, 1718. 94 ; Campori, G. : i. m. 175. 1683—1695 közt bőséges adataink vannak Alvarez itáliai vásárlásairól, úgy látszik nemcsak a francia király, hanem Colbert fia, Marquis de Seignelay megbízásából is vásárolt képeket, mint azt a Recueil Crozat éppen a Muselli gyűjteményből származó Veronese Krisztus Emmausban képe kapcsán megjegyzi. L. Recueil d'estampes d'après les plus beaux tableaux qui sont en France... Paris, 1729—1742.
