Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)

SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Szent Borbála szobor a kalkari «Hét öröm»-oltár mesterének köréből

redőzött ruhaszegély tűnik elő. A cipős lábak vagy ez alól a simára faragott rész alól tűnnek elő, vagy pedig a gazdagon redőzött drapéria alól, ahol viszont a cipő felett rendszerint még egy kis hangsúlyt adó ruha-hajtást láthatunk. Figyelemre méltó a faragásnak az a sajátsága a szobrokon, hogy a gazdag és változatos drapériafaragás mellett nem idegenkedik néha a szigorúan egyenes vonalvezetéstől sem. A Szépművészeti Múzeum Szent Borbála szobrának igen karakterisztikus részletformája a bal kar hajlatában elhelyezkedő erősen bemélyített háromszögletű alakzat, amely alatt még több mély redő húzódik meg. Ez a forma megfigyelhető a Bemutatáscsoport botot tartó Szent József alakján is (46. kép). Figyelemre méltó a kezek mintázása. Hosszú, keskeny, a szobor hatásához jelentősen hozzájáruló kezek jellemzik szobrunkat és az analógiaként bemutatott csoportozatokat is. A hosszú ujjak mindhárom szakasza tisztán elkülönül és ez különös elevenséget és finomságot kölcsönöz a kéznek. A könyv bőrtokjának sima hajtásai, amelyek hullámos ritmusban helyezkednek el a könyv körül, nagyon emlékeztetnek a Hét öröm-oltár számos, szeretettel kidolgozott textília ábrázolására.

8 A fejdísz is rokon sok tekintetben a Hét öröm-oltár nőalakjainak fejdíszével. Ez azonban közvetlen bizonyításunk szempontjából nem döntő, mivel hasonló jellegű fejdíszek előfordulnak más területen is. A gazdagon leomló hajfürtök faragásmódja bizonyos mértékig eltér az analógiaként említettekétől. Aprólékosabb, részletezőbb azokénál, de az észak-alsórajnai német területen találhatunk hozzá hasonlót.

9 A kalkari Hét öröm-oltár jeleneteit vizsgálva helytállónak tartjuk azt a véleményt, hogy több mester dolgozott az oltáron.

10 Nem véletlen, hogy összehasonlításainknál elsősorban két jelenetre hivatkoztunk. Nem a mi feladatunk az analógiaként felhozott oltár elemzése abból a szempontból, hogy hány kéz dolgozott rajta — úgyszintén nem feladatunk, hogy hozzászóljunk az oltár mesterkérdéséhez, amely még a legújabb szakirodalomban is megoldatlannak látszik.

11 Dolgozatunkban csupán azt szeretnénk lerögzíteni, hogy a Szépművészeti Múzeum Szent Borbála szobrát az elemzések nyomán a kalkari Hét öröm-oltár stíluskörébe kell utalnunk. Szobrunk kvalitásai pedig megengedik számunkra azt a megállapítást, hogy ez esetben a kör megjelölés nem jelenti a művészi színvonal csökkenését, hanem csupán azt, hogy az említett alkotáshoz nagyon közel áll, de mégsem egészen közvetlen a mesterkapcsolat. A kalkari Hét öröm-oltár keletkezési idejére vonatkozóan elfogadható az a legújabb keltezés, mely az oltár készítését 1507—1509 közé helyezi.

12 Szent Borbála szobrunk keletkezése időben körülbelül 1510 tájára tehető. A kalkari Szent Miklós templomban található a témánk szempontjából igen érdekes Szent András szobor is.

13 Készítési ideje nagyjából megegyezhet szobrunkéval. Feltűnő, hogy a két szobor egyik oldalnézete mennyire hasonló egymáshoz (49. és 50. kép). Azonos törvények szerint faragták a mesterek a könyvet tartó jobb kar köré rendeződő drapériagyűrűket és nagyon hasonló a leomló drapériarészek vonalvezetése is. Ehhez az elegáns 8 Hivatkozhatunk itt pl. a Circumcisio, az Angyali üdvözlet, Mária bemutatása, Mária halála jelenetekre egyaránt. 9 Vö. H i 1 g e r, H. P. : i. m. 132. kép. 10 L ü t h g e n, E. : Die niederrheinische Plastik von der Gotik bis zur Renaissance. Strassburg, 1917. 353. 11 H i 1 g e r, H. P. : i. m. 26. '- Hilger, H. P. : i. m. i. h. 13 H i 1 g e r, H. P. : i. m. 35. 10* 147