Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)
ENTZ GÉZA: A kalocsai székesegyház faragványai
A kétalakos és a leveles gyám szervesen beilleszthető az eddig vázolt művészi körbe. Elhelyezésükre még valószínű adataink sincsenek. Talán a szentélybe vagy inkább a hajó nyugati végére helyezhetjük őket. Az ülő alakok bizonyos rokonságot árulnak el a vértesszentkereszti pillérfők néhány alakjával. A leveles gyám pedig világosan kapcsolódik egyrészt a 8. számú leveles lábazathoz, másrészt felső levélsorában a 6. számú pillérfőhöz és a 10. számú falpillérlábazat leveles gyámjaihoz. Az ágak és levelek elrendezése újra az egyik tatai Múzeumban levő vértesszentkereszti gyámot juttatja eszünkbe. 38 A liliomos párkánytöredék díszítése a leveles gyámmal közvetlen rokonságot árul el. A kalocsai gyámokkal helyesen hozta összefüggésbe Gerevich Tibor a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében levő madocsai oszlopfőt. A sarkain levő fejek a kalocsai ülőalakkal, a köztük levő merőlegesen álló szőlőlevél pedig a kalocsai leveles gyám felső sorával vethető egybe. 39 A boltozati bordát Kalocsáról csak Henszlmann rajzából ismerjük. A borda két pálcatag és horony közötti korai körtetagot mutat. E metszet a gyulafehérvári székesegyház déli mellékhajójának nyugati boltszakaszaiban alkalmazott bordákhoz hasonlít. A bordákhoz tartozó hevederek metszetét csak Henszlmann következtette ki, eredeti darab belőle nem maradt. 10 A bordából kora-gót keresztboltozatra következtethetünk. Áttekintve az eddig kifejtetteket, a Szépművészeti Múzeum kalocsai eredetű faragványainak vizsgálatával a következő eredményekre juthatunk: Az első kalocsai székesegyháznak Henszlmann által feltételezett alaprajzát Foerk ásatása helyesbítette, ha véglegesen eldönteni nem is tudta. A hajó és az előcsarnok részletei a mai déli falon túlnyúlnak. Kutatásra tehát e területen nyílik legkönnyebben alkalom. Az ugyancsak Foerk által feltárt Győr nembeli Saul érsek sírján kívül egyelőre csak az 1. számú párkánytöredék az az egyetlen részlet, melyet a XI. századi bazilikával kapcsolatba hozhatunk. Ennek alapján természetesen a másik két töredék vagyis a budavári és a Nemzeti Múzeumban levő is e körbe tartozik. Ezek szerint az épületnek egyik oldalán, valószínűleg éppen a főhomlokzaton az alapformák levelek által történt fellazítása által a fríz indás része gazdagabban volt díszítve. Az első székesegyház a XIII. század elejéig állt. A második székesegyházról már lényegesen többet tudhatunk meg. A kápolnakoszorús főszentély öt félköríves kápolnájához csatlakozott az északi és déli ugyancsak félköríves mellékszentély. Ez utóbbiak egyenesen a kereszthajó megfelelő szárnyaiba nyíltak. Ezek nyugati sarkaiból egy-egy csigalépcső indult ki. A bazilikális hajó déli, nyugati és északi falának vonalát a mai barokk hajó is tartja. Kívül a jelenlegi szint alatt Henszlmann megtalálta a déli, nyugati és északi kapu maradványait, feltárta a két nyugati lépcsőtornyocska alapjait. A templom belsejéről a töredékek elég pontosan tájékoztatnak annak ellenére, hogy elhelyezésükre kevés megbízható adat áll rendelkezésünkre. A mellékhajók északi és déli falain belül futott az ismertetett belső lábazat (12. szám). Ezt a boltszakaszoknak megfelelően háromnegyedoszlopos, késő-attikai lábazatú falpillérek szakították meg (1. számú faragvány hátoldala, 10—12. számok). Rajtuk bimbós és palmettás pillérfők helyezkedtek el (2. szám), mégpedig a szélesebb és keskenyebb falpillérek szerint váltakozó nagyságban. A főhajót a mellékhajókból oszlopokkal tagolt bimbós és nyelves fejezetű pillérek választották el (4. és 5. szám), melyek sarokleveles, lapos attikai lábazatra támaszkodtak (7. szám). A kereszthajóban állhattak a kockalábazatú, növényi díszítésű falpillérek szintén bimbós és nyelves fejezetekkel (4., 5., 8. és 9. szám). A mellékhajók nyugati sarkaihoz kerülhettek azok a karcsú, magas bimbós 38 R é v h e 1 y i, E. : i. m. 39. kép. 39 G e r e v i c h T. : i. m. CXV/4. kép. 10 H e n s z 1 m a n n, E. : i. m. 116. old., 35—36. kép. Henszlmann rajza az OMF tervtárában 13852/4. E n t z G. : A gyulafehérvári székesegyház. 42—43. kép.
