Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Az Andokidés-festő egy kylixe
pillantás már a korábban ismert műveivel való részletes összevetés előtt is meggyőzővé teszi a Beazleytől szentesített attribuciót. 11 A jellegzetes profilok a kissé előreugró felső és olykor enyhén lefelé hajló alsó ajakkal, a fejformák, a könyök és a sarkok sajátos kidudorodása, 12 a bacchánsnő profilban megrajzolt bal mellének teltsége 13 az Andokidés-festőnek csaknem minden képén megtalálható sajátosságok. De a képek egyéb részleteinek túlnyomó része is megfelel a festő többi vörösalakos vázájáról ismert gyakorlatának: a szemek azonos formában jelennek meg egyetlen eddig ismert kylixén (14.) ; a Gorgófő típusa két Athéna-alak pajzsdíszén (1., 5.) látható, s az orvietói példányon a hajfürtök csigáinak technikai megoldása is azonos a budapestivel; a szőlőágak, fürtök és levelek formája az 5., 9. és 10. amphoráján, a nőalak kezében tartott ágé a 2 bis Dionysosának ágán és a 12. fáján tér vissza; a külső A. oldal férfialakjának felfüggesztett köpenye azonos díszítéssel és részben díszesebb (1.), részben ugyanilyen (4.) szegéllyel még kétszer fordul elő. Rendkívül jellegzetesek, ha nem is mindig egyedülállóak, az alak belső rajzának részletei: a felső kar izmait jelző két egymást érintő félkörív (5., 10., 11., 12., 14.) a térdízületek két egymás felé forduló nyeles horoggal való jelzése (2 bis, 3., 5., 10., 11.), 11 a könyökízületet (5., 10.) és a bokaízületet (1., 2., 2 bis, 3., 5., 10., 12.) 1S visszaadó nyeles horog, a combizom vonala (2., 2 bis, 3., 4., 5., 10., 11., 12., 13., 14.), az alsó lábszárnak egyetlen ívelt vonallal megrajzolt izma (3., 10.; két vonallal 11. és 12., hárommal 2 bis), a mell rajza (főleg a 2. B-oldalának bal oldali «zenehallgató»-ja és a 10. jobb oldali Silénosa), a kulcscsontot jelző nyeles horog (1., 2bis, 8., 9.), az orr jellegzetes félköríve, 10 a füleknek a festő valamenynyi vázáján ugyanígy visszaadott rajza 17 — mindezek jól ismertek az Andokidés-festő más vázáiról. Ugyanígy megvan a pontos megfelelője a hajszalag megoldásának (1., 2 bis, 5., 10.) 18 és talán a hajszalagot szegélyező bekarcolt spirális-sornak (5., ?; igen hasonló a 2 bis-en a B-oldal mainesán), a hajviseletnek (1., 2., 5.: Dionysos), a bajusznak, 19 a szakállnak és a hajat a szakállal összekötő vékony vonalnak is (mindhárom általános). A B-oldal bacchánsnőjének sakkos-a — más díszítéssel — az 5., 10. és 13. vázán tér vissza, ruhája a berlini amphora (1.) Athénájáéhoz áll a legközelebb, a ruha 3—3 pontból álló mintái viszont gyakoriak a festőnél (1., 2., 2 bis, 5., 13.); nemegyszer ismétlődik az alak rajzának az a megoldása is, hogy hátsó kontúrját a ruha redői tagolják a felső és amphora (ARV- 1617, 2 bis) most a New York-i Metropolitan Museumban ; az A. oldal részlete: Bothmer, D. v. : Greek and Roman Art, The Metropolitan Museum of Art, Guide to the Collections. New York, 1964. 15, 20. kép; teljes képe: Bull. Metr. Mus. 23 (1964—65) 73, részletes publikációja: Bothmer, D. v., Bull. Metr. Mus. 24 (1966) 201—12 (az utóbbi e cikk nyomdába adása után jelent meg, s már csak részben tudtam felhasználni). 11 A következőkben a zárójelbe tett számok az Andokidés-festő műveinek Beazleynél (ARV-) szereplő sorszámai, tehát: 1.: Berlin 2159; 2.: Louvre G. 1 ; 2 bis.: New York, Metr. Mus. 3.: Leipzig T. 635 (elpusz:tult) ; 4.: svájci magángyűjt. ; 5.: Orvieto, Faina 64; 6.: töredékek, Taranto és Reggio Cal.; 7.: Boston 01.8037 ; 8.: London B 193; 9.: München 2301; 10.: Bologna 151 ; 11. : Louvre F 204 ; 12. : Boston 99.538 ; 13. : Louvre F 203 ; 14. : Palermo V 650. — Az összevetésnek nem célja egyes jelenségek előfordulásainak teljes felsorolása ; erre az Andokidésfestő egyes vázáinak publikálatlansága, illetve fogyatékos publikációja miatt sem kerülhetett sor. '- Vö. Hauser, F.: FR III. Text, 75. A sarok kidudorodása hiányzik a 7., 8., 9., 11. és 14. vázán, nem látszik világosan a 12-en, a többin megvan, ha nem is minden egyes esetben. 13 H a u s e r, F. : i. h. Vö. elsősorban az 1., 2., 5., 9. és 10. vázát. 14 A 7. amphorán a harcosok lábpáncélján van azonos módon jelezve. Határozottan más, de a Lysippidés-festő feketealakos vázáin gyakori típus: 12. Egy horoggal jelzi a térdet: 1. 15 Ettől kifejezetten eltérő a rajza a 11. vázán. 1S Nincs mindenhol jelezve, de eltérően csak a 2. amphorán. 17 Csak részben eltérő a 7. «Achilleus»-ának füle. 18 A hajszalag vörös, de szélei bekarcolatlanok : 7. (mindkét harcos sisakja alatt), 8., 9. 19 Eltérő megoldást találunk a 7., 8. és 9. vázán: a bajusz nem ér a szakállig.