Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 28. (Budapest,1966)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Az Andokidés-festő egy kylixe

pillantás már a korábban ismert műveivel való részletes összevetés előtt is meggyőzővé teszi a Beazleytől szentesített attribuciót. 11 A jellegzetes profilok a kissé előreugró felső és olykor enyhén lefelé hajló alsó ajak­kal, a fejformák, a könyök és a sarkok sajátos kidudorodása, 12 a bacchánsnő profilban megrajzolt bal mellének teltsége 13 az Andokidés-festőnek csaknem minden képén meg­található sajátosságok. De a képek egyéb részleteinek túlnyomó része is megfelel a festő többi vörösalakos vázájáról ismert gyakorlatának: a szemek azonos formában jelennek meg egyetlen eddig ismert kylixén (14.) ; a Gorgófő típusa két Athéna-alak pajzsdíszén (1., 5.) látható, s az orvietói példányon a hajfürtök csigáinak technikai megoldása is azo­nos a budapestivel; a szőlőágak, fürtök és levelek formája az 5., 9. és 10. amphoráján, a nőalak kezében tartott ágé a 2 bis Dionysosának ágán és a 12. fáján tér vissza; a külső A. oldal férfialakjának felfüggesztett köpenye azonos díszítéssel és részben dísze­sebb (1.), részben ugyanilyen (4.) szegéllyel még kétszer fordul elő. Rendkívül jellegze­tesek, ha nem is mindig egyedülállóak, az alak belső rajzának részletei: a felső kar izmait jelző két egymást érintő félkörív (5., 10., 11., 12., 14.) a térdízületek két egymás felé for­duló nyeles horoggal való jelzése (2 bis, 3., 5., 10., 11.), 11 a könyökízületet (5., 10.) és a bokaízületet (1., 2., 2 bis, 3., 5., 10., 12.) 1S visszaadó nyeles horog, a combizom vonala (2., 2 bis, 3., 4., 5., 10., 11., 12., 13., 14.), az alsó lábszárnak egyetlen ívelt vonallal meg­rajzolt izma (3., 10.; két vonallal 11. és 12., hárommal 2 bis), a mell rajza (főleg a 2. B-oldalának bal oldali «zenehallgató»-ja és a 10. jobb oldali Silénosa), a kulcscsontot jelző nyeles horog (1., 2bis, 8., 9.), az orr jellegzetes félköríve, 10 a füleknek a festő valameny­nyi vázáján ugyanígy visszaadott rajza 17 — mindezek jól ismertek az Andokidés-festő más vázáiról. Ugyanígy megvan a pontos megfelelője a hajszalag megoldásának (1., 2 bis, 5., 10.) 18 és talán a hajszalagot szegélyező bekarcolt spirális-sornak (5., ?; igen hasonló a 2 bis-en a B-oldal mainesán), a hajviseletnek (1., 2., 5.: Dionysos), a bajusz­nak, 19 a szakállnak és a hajat a szakállal összekötő vékony vonalnak is (mindhárom álta­lános). A B-oldal bacchánsnőjének sakkos-a — más díszítéssel — az 5., 10. és 13. vázán tér vissza, ruhája a berlini amphora (1.) Athénájáéhoz áll a legközelebb, a ruha 3—3 pont­ból álló mintái viszont gyakoriak a festőnél (1., 2., 2 bis, 5., 13.); nemegyszer ismétlődik az alak rajzának az a megoldása is, hogy hátsó kontúrját a ruha redői tagolják a felső és amphora (ARV- 1617, 2 bis) most a New York-i Metropolitan Museumban ; az A. oldal részlete: Bothmer, D. v. : Greek and Roman Art, The Metropolitan Museum of Art, Guide to the Collections. New York, 1964. 15, 20. kép; teljes képe: Bull. Metr. Mus. 23 (1964—65) 73, rész­letes publikációja: Bothmer, D. v., Bull. Metr. Mus. 24 (1966) 201—12 (az utóbbi e cikk nyomdába adása után jelent meg, s már csak részben tudtam felhasználni). 11 A következőkben a zárójelbe tett számok az Andokidés-festő műveinek Beazleynél (ARV-) szereplő sorszámai, tehát: 1.: Berlin 2159; 2.: Louvre G. 1 ; 2 bis.: New York, Metr. Mus. 3.: Leipzig T. 635 (elpusz:tult) ; 4.: svájci magángyűjt. ; 5.: Orvieto, Faina 64; 6.: töredékek, Ta­ranto és Reggio Cal.; 7.: Boston 01.8037 ; 8.: London B 193; 9.: München 2301; 10.: Bolo­gna 151 ; 11. : Louvre F 204 ; 12. : Boston 99.538 ; 13. : Louvre F 203 ; 14. : Palermo V 650. — Az összevetésnek nem célja egyes jelenségek előfordulásainak teljes felsorolása ; erre az Andokidés­festő egyes vázáinak publikálatlansága, illetve fogyatékos publikációja miatt sem kerülhetett sor. '- Vö. Hauser, F.: FR III. Text, 75. A sarok kidudorodása hiányzik a 7., 8., 9., 11. és 14. vázán, nem látszik világosan a 12-en, a többin megvan, ha nem is minden egyes esetben. 13 H a u s e r, F. : i. h. Vö. elsősorban az 1., 2., 5., 9. és 10. vázát. 14 A 7. amphorán a harcosok lábpáncélján van azonos módon jelezve. Határozottan más, de a Lysippidés-festő feketealakos vázáin gyakori típus: 12. Egy horoggal jelzi a térdet: 1. 15 Ettől kifejezetten eltérő a rajza a 11. vázán. 1S Nincs mindenhol jelezve, de eltérően csak a 2. amphorán. 17 Csak részben eltérő a 7. «Achilleus»-ának füle. 18 A hajszalag vörös, de szélei bekarcolatlanok : 7. (mindkét harcos sisakja alatt), 8., 9. 19 Eltérő megoldást találunk a 7., 8. és 9. vázán: a bajusz nem ér a szakállig.

Next

/
Thumbnails
Contents