Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)

KAMÍNKOVÁ, EVA: Két zalavári padlóburkoló kő felirata

KÉT ZALAVÁRI PADLÓBURKOLÓ KŐ FELIRATA A Zalaváron talált faragott kövek töredékeinek részletes és pontos leírását Entz Gézának a Múzeum Közleményei 24. számában megjelent cikke közli. Tanul­mányát jó fényképek illusztrálják, lehetővé téve, hogy az állatalakos faragványok feliratát pontosan leolvashassuk és tanulmányozzuk. Ezúttal az oroszlános (24. sz.. 22. kép) és sasos (uo. 21. kép) padlóburkoló kövekről lesz szó, amelyeknek állatala­kokkal díszített belső terét feliratos sáv keretezi. A négyzet minden oldalán 8—10 római betű látható. Az oroszlános kő jobb állapotban maradt fenn, mint a másik, feliratának kezdete jól olvasható. Az oroszlán feje felett az idézett cikk írója helyesen olvasta a SVM LEO szavakat, amelyek elé a bal oldalon levő utolsó szót: OMNIS-t csatolta. A szöveg más részeit, ahol több betű hiányzik vagy olvashatatlan, a cikk írója értelmezhe­tetlennek tartja. A feliratnak azonban nyilván volt valami értelme, ezt próbáljuk most megfejteni. Az oroszlánalak alatt ezt olvassuk: ME FERVNT (az N betű megfordítva). A jobb oldalon egy T áll, amely előtt a letört sarokba vésve 4—5 betű lehetett. A T után két megkopott betű következik és utánuk az S.D. betűk. A bal oldalon, az OMNIS szó előtt a szöveg fele (4—5 betű) hiányzik. Világos, hogy itt a belső térben ábrázolt állat önmagát mutatja be, mégpedig a felirat szavaival: megmondja a nevét és valószínűleg fő tulajdonságát (proprietas), vagy a mesékben ráruházott szerepet, amely szerint az oroszlán az állatok királya. Nézetünk szerint a mondat a SVM szóval kezdődik, amely az oroszlán feje fölött a kő bal sarkába vésett. A szöveg többi részét a következőképpen olvashatjuk: SVM LEO (IN BES) T (IA)S D(ominari) ME FERVNT . . . OMNIS. Az « omnis » szó a mondat végén itt a többesszámú tárgyeset lenne és a « bestias » főnévhez kap­csolódnak, vagy pedig többesszámú alanyeset lenne és egy főnévhez illeszkednék, amely az « omnis » előtt álló propozíció tárgya lehetett. A csonka sasos kő belső négyzet alakú terében a madár teste látható. A fel­iratból mindössze az alsó rész maradt meg: három betű a jobboldalon és egy S a baloldalon, amely után egy függőleges vonal következik, esetleg egy I betű. A sas feje fölött a (SVM AQUILÀ) szavakat feltételezhetjük. A megmaradt részt a követ­kezőképpen olvashatjuk: (V)OLO / PRO(X)IMACE(L)/SI(S). Az utolsó szót inkább CE LI S-nek gondolnánk, de az adott térben a kőlap sarkában csak egy betű fér­hetett el. Azok a jellegzetességek, amelyekkel a középkorban az állatokat felruházták, főleg az « Etymologiák »-ból, Izidor sevillai püspöknek a VII. században írt kompi­lációjából származnak. A mű XII. könyve az állatokról szól. Az oroszlán itt mint az állatok királya van jellemezve : Leo autem Graece, Latine rex interpretatur, eo quod princeps sit omnium bestiarum (XII. 2,3.). A sasnak főleg kitűnő látását dicséri az Etymologiák szerzője. Eles szeme teszi

Next

/
Thumbnails
Contents