Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)

GEREVICH LÁSZLÓ: Mátyás király és Beatrix királyné márvány domborművének mestere

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS BEATRIX KIRÁLYNÉ MÁRVÁNY DOM BORMŰVÉNEK MESTERE Több mint száz éve izgató kérdés a magyar, sőt az európai művészettörténet számára a Mátyás és Beatrix mellképét ábrázoló két márvány dombormű (10—11. kép). Nem annyira a művek magas művészi értéke, mint inkább az ábrázolt személyek jelentősége szabja meg ezt az indokolt érdeklődést. Az alapjában tudománytörténeti értékű korábbi közlések, feljegyzések után Fraknói Vilmos adta meg számunkra a helyes kiindulást avval, hogy közölte Bornemissza Gergely csanádi püspök és szepesi prépost, valamint Lissti János kancellár és veszprémi püspök által Miksa császárhoz intézett leveleket. Ezekből kiderül, hogy a két reliefet 1572 márciusában Bornemissza ajándékozta a császárnak.

1 A püspök birtokába Belay Imre ladi, pataki és újhelyi pálos kolostorok vikáriusától került, aki viszont —- mint nevéből következtethető —- belaji illetőségű lehetett, ahol Corvin János vára állott. Ezek szerint az ő kincseiből jutott Belay hoz.

2 Ehhez nyugodtan hozzátehetjük, még valószínűbb, hogy a pálos kincsek menekítésével együtt jutott a Liptó megyei Hybbe (Hyby) községbe. A levelek azon kívül, hogy a két dombormű származását bizonyítják, többször kitérnek az arcvonások hűségének kérdésére is. A királyi parancsban « Quare benigne te adhortamus, ut si praefatae effigies verae sint et antiquae . . .»,

3 «... non ficta, non fucis adumbrata, sed vera ac genuina faciei positura esse dicitur;».

4 Nincs okunk kételkedni e megállapítás hitelességében, különösen, ha összevetjük Mátyás és Beatrix egyéb élethűnek tartható portréjával, annak ellenére, hogy pl. Ipolyi még 1870-ban sem egykorú, hanem XVI. század végi emléknek tartotta,

5 E. Schaffran pedig kétségbe vonta azonosságukat a Bornemissza által küldött képmásokkal. Nem foglalkozunk e megalapozatlan kritika cáfolatával.

6 A konkrét történeti adatok vizsgálata után csak maga a mű nyújthat kiindulást számunkra. Még a stíluskritikai elemzés megkezdése előtt, a logikai sorrendet betartva, azt a kérdést kell feltennünk, hasonló megfogalmazású, beállítású és stílusú munkák készültek-e ebben a korban. Tondóba foglalt, tárcsás profil mellképek egész Olaszországban készültek a XV. század második felében, de megfogalmazásuk hosszú múltra tekinthet vissza. Az alapbeállítás antik formulák szinte állandó ismétlése, 1 Fraknói V. : Mátyás király és Beatrix domború arczképeinek történetéhez. Archaeologiai Értesítő XI, 1877. 7—11. 2 T h álló c z y L. : Mátyás király és Beatrix domborműves arczképeinek történetéhez. Archaeologiai Értesítő,Űj folyam XIV, 1894. 140—143. A két reliefet Krasznahorka kapitánya, Bornemissza Imre még Belay Imrénél látta. 3 Uo. 141. 4 F r a k n ó i V. : i.m. 10. 5 Ipolvi A.: Magyar mű és történeti emlékek kiállítása. Századok 1876. 503. « Balogh J.: ív Arte XXX VU, 1934. 179-180.