Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 27. (Budapest,1965)

HARASZTI-TAKÁCS MARIANNA: Nicolas Fouché újonnan azonosított képe

des Arts Décoratifs-ban,

6 egy másik, elefántcsontra festett miniatúra — talán az 1820-ban a Kaunitz-gyűjtemény jegyzékében felsorolt «Pomona» —- 1912-ben a bécsi Dorotheum árverésén szerepelt. Ezt a katalógus « Bécsi festő, XVII. század » meghatározással vette fel.

7 A kép meghatározásához végül is a Gazette des Beaux-Arts 1964 novemberi számának D. Wildenstein irányítása alatt készült cikke vezetett, mely Louis Desplaees tizenöt, Nicolas Fouché képei után készült metszetét közli.

8 Ezek között a 3-as sorszámú a budapesti kép tükörképes metszete (43. kép). A metszet, mely sokat veszített az eredeti festmény bájából, néhány egészen jelentéktelen különbségtől eltekintve (elsősorban a drapéria kezelésében) hűen adja vissza képünket. A sorozat darabjai között a « Bacchánsnő* (4) és a «Flora» (6) fogalmazásban, sőt talán az azonos modell alkalmazásában is egészen közel áll képünkhöz. Amennyiben a fénykép alapján megállapítható, a közölt metszetek további, többfigurás darabjain (11—15) hol mint Venus, hol mint Léda, hol mint Diana, ugyanez a modell látható. Ez cáfolja azt a régebbi nézetet, amely szerint a kép valamely előkelő hölgy mitológiai mezbe öltöztetett képmása volna. Nicolas Fouchéról a francia művészettörténetírás is igen keveset tud. L'abbé de Monville a «Vie de Pierre Mignard» című művében

9 azt írja, hogy Mignard, Itáliából való visszatérése óta más művészt nem képezett ki, csak Nicolas Fouchét, aki még most is él és hírnévnek örvend.

10 Tudjuk róla, hogy Troyes-ban született 1650 körül, Párizsban dolgozott, ahol 1679. március 15-én lett a Szent Lukács akadémia tagja.

11 A központi levéltárban (Minutier Central) levő hagyatéki leltára szerint, amely 1733. május 20-án készült, a rue Neuve-des-Petits-Champs-ban lakott és egyenes örökös nélkül halt meg. A hagyaték szerény tárgyai közepes anyagi helyzetre vallanak. Egy arcképe van a hagyatékban, szerény javait orvosa, R. Lescot örökölte, aki betegségében gondozta.

12 Festményei közül csak a Saint-Lő-i múzeumban levő Princesse Marie de Lorrain képmása és a rennes-i múzeumban őrzött anyát gyermekével ábrázoló rajza, valamint az amiens-i múzeum tájrajza ismeretes.

13 Tudjuk még, hogy 1738-ban ezeken felül a hét szabad művészetet ábrázoló, három láb magas és két és fél láb széles vászonra festett képei voltak Polignac bíboros tulajdonában.

14 Egyéb műveivel kapcsolatban a Gazette des Beaux-Arts szerkesztőségi cikke azt írja: «Comme bien souvent dans le cas des peintres du XVII

e et du XVIII

e siècle, on ne connaît pas ses tableaux ; ils ne sont jamais cité parce qu'ils passent sous des noms 6 Pigler A.: I.m. 211. 7 Aquarelle, Miniaturen. CCXIX. 1912 április; 148. sz. : «Rechteckige Porträtminiatur auf Elfenbein. Figur einer jungen Dame in antiker Gewandung als Nymphe mit Früchten in beiden Händen, links ein Postament mit Früchtenkorb. Landschaftlicher Hintergrund, rechts Ausblick auf einen Fluss. Wien, Endo des XVII. Jahrhunderts. Im Rahmen. 17,5 X 14,5 cm.», 24. tábla. A képecske, mely 660 koronáért kelt el, a budapestinek csaknem teljesen hű másolata. 8 Nicolas Fouché, Peintre de l'Académie de Saint-Luc. Gazette des Beaux-Arts LXIV, 1964 novembre, 311 — 313. Fouché — Pomone Gravure par L. Desplaces. A metszet alatt közölt nyolcsoros vers a fényképen nem olvasható. A cikk húsz metszetet említ, de csak tizenötöt reprodukál. 9 Paris, 1730. 188. 10 «n'a formé depuis (depuis son retour d'Italie) que Nicolas Fouché qui vit encore, et qui a de la réputation.» I.m. 311. "Thieme — Becker: Künstlerlexikon. XII. Leipzig, 1916. 245. 12 Gazette des Beaux-Arts i. cikke 311. 13 Thieme — Becker: Künstlerlexikon. I.h. 14 Gazette des Beaux-Arts i. cikke 311.