Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 26. (Budapest,1965)

GENTHON ISTVÁN: Múzeumunk Toulouse-Lautrec-képe

MÚZEUM UNK TOULOUSE- L A U T R E 0 - K É P K Ha az autó Párizsban az Avenue de l'Opérán szalad a Nagyopera ház felé, a sok merőleges utca közt a balra nyílók egyike a Rue Thérèse, az pedig néhány lépés után az Avenue-vel párhuzamos Rue des Moulins-be vezet. Ez utóbbi utcában a ö-os, azelőtt 24-es szám alatt egy keskeny, háromemeletes, aranycirádás erkélyíí ház, melyben 1894-ben bordély nyílt meg s az csak a második világháború után, 1946-ban zárta be kapuját. E ház, mint tudjuk, igen nagy szerepet játszott Toulouse-Lautrec életében. Megnyitása óta gyakran járt ide, szalonjában gyors vázlatokat készített, melyekből műtermében kialakította kompozícióit. Itt készült az albi múzeum ismert remeke, az «Au Salon» is (21. kép), melyet Francis Jourdain és Jean Adhémar könyve

1 1895re datál, Maurice Joyant

2 viszont egy évvel előbbre tesz. Nem vitás, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeum remek olajképét (18. kép),

3 melynek eredeti címe «Ces dames au réfectoire» volt (ma általában csak «Ces dames»-nak emlegetik), ugyanott és csaknem ugyanakkor festette. A luxus-nyilvánosházban játszódik cz is, mely nevezetes volt mór stílű szalonjáról, kínai szobájáról. Ezúttal színhely az ebédlő, mely az átlagos vendégek elöl el volt zárva, s ezért faldekorációja úgy látszik szerényebb lehetett. A kép terített asztalnál tereferélő öt kokottot ábrázol. A legbaloldalibbnak csak vörös hajából és ruhájából látszik egy darab. Különben három pompás karakterfigura elevenedik meg, mindhárman a tükörben is mutatkoznak. Végül az ötödik, egy mopszli arcú nő (talán azonos a máskor fiatalabbra és szebbre sikerült Marcelle-lel) lenne a jobb oldal szélén, de ő csak a tükörből látható, s így feje a bal felső sarokba került. Az asztalon kosár és egy pohárban maradék vörösbor. Ebéd után elbeszélgetnek. A szereplők közül a bal oldali, molett, sasorrú nő, és kiélt, hervadt arcú szomszédnője egymás mellett ülnek az «Au salon» pamlagán is. A jobb oldali, kövérkés, pisze nő a «Le divan» című képen ül középen, melyet Jourdain 1893-ra datál.

4 Ez utóbbi kokott a két képen ugyanabban a magasgalléros, csíkos ruhában ül, ami elárulja, hogy a két kép ugyanabban az évben, talán hónapban is készült. Bajos ugyanis feltételezni, hogy fényűző bordélyok kokottjai évekig ugyanazon ruhában kellették volna magukat a vendégek előtt. Ha az «Au Salon» valóban 1895 februárjában készült, akkor a budapesti kép és a «Le divan» is pontosan ebben az időben, mindössze hetekkel előbb vagy utóbb. A budapesti kép eredetileg Arsène Alexandre-nak, Toulouse-Lautrec barátjának, a Rire főszerkesztőjének tulajdonában volt. Gyűjteményével együtt árve1 J ourdain, Fr. — Adhémar , J.: T.-Lautrec. Paris, 1952. 125. 2 Joyant, M.: Henri de Toulouse-Lautrec. Paris, 1926. 154. 3 356 B szám. Papírlemez, olaj, 60,3 x 80,5 cm. Jelezve lent balra: T. Lautrec. 'Jourdain, Fr. - Adhémar, J.: i. m. 86. kép.