Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

SOÓS GYULA: A Modern Szoborgyűjtemény új szerzeményei

A MODERN SZOBORGYŰJTEMÉNY ÚJ SZERZEMÉNYEI A Modern Szoborgyűjtemény az elmúlt évek során néhány hiánytpótló szoborművel gyarapodott. Közülük négy XIX. századi mellszobrot, amely az irodalomban még nem szerepelt, a következő sorokban ismertetünk. Gyűjteményünkben szerényen volt képviselve a klasszicista szobrászat, s ezért különösen örvendetes, hogy a közelmúltban e stíluskorszakból két mellszobrot szerezhettünk meg. Az egyik Marco Casagrande (1804—1880) alkotása, aki az 1830-as évektől hosszabb ideig tartózkodott Magyarországon. Itt főleg az egri és az esztergomi bazilika szobrászi díszítésén dolgozott. Nagyszabású dekoratív szobrai mellett, ismerőseiről is készített ekkor néhány intim képmást. Sajnos e művei elkallódtak, de 1961 őszén előkerült közülük Siskovics Mihály egri érseki mérnök mellszobra (75. kép), akinek házában egri tartózkodása idején (1835—-1836) Casagrande lakott. A gipszbeöntött, sárga olajfestókkel bevont buszt javakorabeli, magas mellényt, sálnyakkendőt és széles kihajtott gallérú kabátot viselő férfit ábrázol. Jelzése szerint Casagrande egri működésének első évében készült. A művész valószínűleg barátságból mintázta meg, majd öntötte gipszbe házigazdájának képmását, amelyet márványban már nem faragott meg. Az eredeti gipszpéldányt az ábrázolt családja őrizte meg, majd egyik unokája ajánlotta fel a Múzeumnak.

1 A szobormű jól jellemzett képmás. A nagyméretű, dekoratív szobrairól ismert Casagrande művészetének eddig kevesebb figyelemre méltatott, intim jellemábrázoló képességéről tanúskodik, amely a realizmus felé hajló késői klasszicizmus szellemét követve Canova és Thorvaldsen túleszményített, klasszicizáló portrétípusainál előbbre mutat. A második új szerzeményünk Pietro Tenerani (1789—1869) « Férfiképmás »-a (77. kép). Casagrande mellszobránál nyolc esztendővel később, 1843-ban készült, az előbbi műnél mégis erősebben kapcsolódik a klasszicizmus szelleméhez,

2 ami főleg azzal magyarázható, hogy Tenerani, Canova egyik leghűségesebb követője volt. A szobor eredete ismeretlen, valószínűleg a múlt század közepén került Magyarországra, amikor Tenerani a gr. Károlyi család megbízásából a fóti templom számára dolgozott.

3 A hófehér márványból faragott képmáson a klasszicista plasztika gondos, precíz márványfaragási gyakorlata figyelhető meg. Űj szerzeményeink sorában a harmadik szoborportré Hans Gasser (1817—1868) bécsi akadémiai tanár alkotása. Jelentőségét fokozza az a körülmény is, hogy a képmás id. Markó Károlyt, a kiváló magyar klasszicista tájképfestőt ábrázolja (76. 1 Jelzése hátul a nyak alatt a talapzaton: « C. M. 1835» Ltsz. 60.1-U. Magassága: 77 cm. 2 Átvétel a sárospataki Rákóczi várból 1953-ban. Ltsz. 55.812. Magassága: 61,5 cm. 3 Y b 1, E. : A fóti templom. Magyar Művészet VI, 1930. 547.