Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 25. (Budapest,1964)

GARAS KLÁRA: Giorgione és giorgionizmus a XVII. században I.

oknál fogva nem volt ott, vagy nem volt látható, de elképzelhető az is, hogy Michiel feljegyzései nem hiánytalanok s ismertetése nem terjedt ki minden egyes alkotásra. Bécsben volt, de a XVIII. század közepén nyomtalanul eltűnt az a további Giorgione festmény, melyet a Bartolommeo deUa Nave jegyzék 46. szám alatt a következőképpen jelez: « A Lucrèce with Tarquine or any other Naked Woman forced by a soldier ». Lipót Vilmos gyűjteményéből (Inv. 215. sz. és Theatrum Pictorium) jól ismerjük ezt az érdekes kompozíciót, melyben a kutatók többsége a metszet és a fennmaradt kisméretű Teniers másolat alapján Giorgione hiteles művét véli felismerni. Bizonytalanul meghatározható témájával, rejtélyes, drámai cselekményével, gazdag tájképábrázolásával az elveszett kép szervesen kapcsolódott a gyűjtemény másik két hasonló darabjához, a « Három bölcs »-höz és az ún. « Paris születésé »-hez. A velencei leltár következő, 47. számú, feltételesen Giorgionénak tulajdonított tétele « some say of Vincenti Catena a woman clothed in white » Lipót Vilmos inventárjában (194. sz.) ismeretlen mester alkotásaként, a Theatrum Pictoriumban az id. Palma műveként szerepel. A részletes leírás és a metszet (48. kép) alapján a Budapestre került ún. « Violante »-vel azonosíthatjuk, egy kiváló szépségű, valóban erősen giorgioneszk alkotással (47., 49. kép).

38 A telt arcú, hosszú szőke hajú, fehér ruhás fiatal nő félalakja —- kezét V alakban széttárt ujjakkal mellén tartja — csaknem azonos megoldásban két további változatban is fennmaradt, a modenai képtárban és a houstoni múzeumban (az egykori bostoni Q. Shaw gyűjteményből — 50. kép). 39 Az ábrázolástípus az előtér kőmell védj ével, a modenai és houstoni képen a mellvéden szereplő V betűvel ahhoz a sokat vitatott 1510 körüli portrécsoporthoz tartozik, amelyet általában Giorgionéval és a fiatal Tiziannal hoznak kapcsolatba.

40 A fennmaradt változatok száma az eredeti képtípus népszerűségéről, hírességéről tanúskodik. A képekhez fűződő, s a budapesti változat esetében a XVII. század elejéig visszavezethető hagyomány, a képek kiváló művészi kvalitása mindenképpen indokolttá teszi, hogy a kutatás

41 a « Fehér ruhás nő » hovatartozásának problémáját 38 Ltsz. 84, olaj, vászon 64,5 X 60 cm. P i g 1 e r, A. : i. m. 596, velencei, 1510 körül. Waterhouse i. mű 11. és Robertson, G. Vincenzo Catena monográfiája (Edinburgh, 1954. Cat. 44) a Bartolommeo deüa Nave inventár « Fehér ruhás nő » képmását tévesen a Lipót Vilmos gyűjtemény egy másik darabjával, egy az Auspitz-gyűjteményből Hollandiába került Palma Vecchio festménnyel azonosítja. A méretek azonban nem egyeznek, a nagyobb méretű Palma kép (99 X 89 cm) a Lipót Vilmos inventár 48 számával és a velencei lista 68. sz. tételével (Palma) azonos. Az ábrázolt alighanem menyasszony lehetett, legalábbis Cesare Vecelho XVI. századi velencei viseletkönyve a menyasszonyt hosszan leomló nyitott hajjal, fehér ruhában ábrázolja. Csaknem azonos beállításban, azonos kéztartással, de már érett asszonyként, fekete ruhában ábrázolja a « Fehér ruhás » kép modelljét a Szépművészeti Múzeum egy későbbi, feltehetően már a XVI. század közepén készült velencei portréja (Ltsz. 109, Pigler A.: i. m. 598.) 39 P a g a n i, G. F. : Le pitture e sculture di Modena. Modena, 1770. — feltehetően Giorgione. Descrizione dei quaclri del ducale appartemento di Modena. Modena, 1787. — Giorgione. 1. még Venturi, A.: La Galleria Estense in Modena. Modena, 1882. 399. XVHI. századi inventárok. 40 V a budapesti Broccardo portrén, a « Fehér ruhás nő» modenai és houstoni példányán, FF a berlini «Ifjú képmás»-on, VVO a Washingtonban levő egykori ún. Doetsch portrén, T V Tizian ún. Schiavona portréján stb. L. ebben az összefüggésben: C o x, K. : On Certain Portraits Generally Ascribed to Giorgione. Art in America I, 1913. 115.; G o u 1 d, C. : New light on Titians «Schiavona» Portrait. The Burlington Magazine CHI, 1961. 335.; Pallucchini, R. : II Restauro del Ritratto di Gentiluomo veneziano K. 473 della National Gallery of Art Washington. Arte Veneta XVI, 1962. 234. 41 Berenson, B. : i. m. 1957. 54—55. old., 732 kép, (Cariani); Gombosi, G.: Pahna Vecchio. Stuttgart — Berlin, 1937. 125 (Licinio); Pallucchini, R. : I dipinti della GaUeria Estense. Modena, 1945. 166. old., 375. sz., 131. kép (velencei, 1520 körül).