Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

BALOGH JOLÁN: Bronz-dombormű Hans Reichle műhelyéből

BRONZ-DOMBORMŰ HANS REICHLE MŰHELYÉBŐL A Rég Szoborgyűjtemény ritka érdekes darabja a Keresztrefeszítést ábrázoló kora-barokk aranyozott bronz dombormű (66., 69. kép).

1 Provenienciájárói nincsen adat. Egyedül művészi sajátságai adhatnak felvilágosítást származásáról. A domborművön szembeszökő Giambologna hatása. A festői reliefstílus, a gazdag drapéria, úgyszintén a Krisztus-típus mind Giambologna műveire utalnak. A relief festői, képszerű megkomponálása végig megmutatkozik Giambologna munkásságában. A budapesti dombormű szempontjából különösen jelentősek a genovai passio-domborművek (1581), a Keresztvitel és a Siratás (Palazzo dell'Università)

2 és még inkább a jeruzsálemi Szent Sír templom bronz paliottója (1588),

3 Giambologna sajátkezű műve. Az utóbbin a tájképi háttér felmagasodása, részletei, városábrázolása emlékeztetnek domborművűnkre. A megnyúlt, keskeny Krisztus-corpushoz pedig közeli analógiát találhatunk Giambologna genovai Ostorozás reliefjén (Palazzo dell' Università)

4 és a neki, illetve műhelyének tulajdonított feszületeken (Palazzo Pitti, cappella; ugyanitt egy másik a Museo degli Argentiben; S. Marco, Cappella Salviati),

5 különösen az Imprunetabelin.

6 Még világosabb az összefüggés Giambologna művészetével a drapéria-stílusban. A dombormű Máriájának és Magdolnájának pompás drapériája mind egészében, mind redőmotívumaiban a mester műveiben gyökerezik, olyan drapériás szobrokban, mint a genovai Scienza és Caritá

7 és ugyanott a Siratás-relief alakjai.

8 A dombormű Máriáján a nyakat övező fátyol-kendő, a köpenyszárny ívelt felhúzása a karok alatt, továbbá Magdolna teljes drapériája

9 Giambologna stílusából erednek. Viszont a feszület jobb és bal oldalán a felhő-háttérbe komponált 1 Ltsz. 51. 927. Aranyozott bronzdombormű. Mérete: 40 X 27 cm. Aranyozott vörösréz kerete: 93 X 75 cm. — Kaczvinsky Lajos ajándékozta az Iparművészeti Múzeumnak, ahol 5993. ltsz. alatt mint velencei XVI. sz.-i mű szerepelt. Az Iparművészeti Múzeum 1950-ben adta át a Szépművészeti Múzeumnak. írod.: C s á n y i K. : Az Iparművészeti Múzeum új szerzeményei. Magyar Iparművészet VII, 1904. 57 — 58. (XVI. sz. 2. fele, a keret XVII. sz.); Régi Egyházművészet Országos Kiállítása. Budapest, Iparművészeti Múzeum, 1930. 17. old., 56. sz. (olasz, XVI. sz. ; a keret XVIII. sz.); Balogh J. : A Régi Szoborosztály. A Szépművészeti Múzeum 1906 — 1956. c. kiadványban. Bp., 1956. 86. (német vagy németalföldi mester műve 1600 körül); Balogh J.: A Régi Szoborosztály kiállítása. Vezető. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1956. 25. (Olyan német vagy németalföldi mester műve, aki Giovanni da Bologna köréhez tartozott.) 2 V e n t u r i, A. : Storia dell'arte italiana. X. 3. Milano, 1937. 747. 3 V e n t u r i, A. : i. m. 763. 4 V e n t u r i, A. : i. m. 745. 5 V e n tu r i, A.: i. m. 782 — 783; D h a n e n s, E. : Jean Boulogne — Giovanni Bologna Fiammingo. Brüssel, 1956. Aft. 94, 95, 169, 170, 171, 172. p. 204 — 209. 6 V e n t u r i, A. : i. m. 784. 7 V e n t u r i, A. : i. m. 741, 743. 8 V e n t u r i, A. : i. m. 747. lJ Különösen közel áll a genovai Carità-hoz (Venturi, A. : i. m. 743.).