Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

CZOBOR ÁGNES: Pietro Novelli il Monrealese budapesti Szentháromság-képe

hitték, hogy ezeket az arcképeket Novelli római tartózkodása alatt készítette.

13 Ennek azonban két körülmény is ellentmond. Az egyik, hogy Novelli 1632-ben volt Rómában, akkor pedig Isabella Gioeni, akit a művész lefestett, még nem volt Marcantonio V. Colonna felesége, a másik az, hogy a római Colonna képtár XVIII. századi katalógusában

14 ezek az arcképek nem szerepelnek, így tehát későbben, valahonnan máshonnan kerültek oda. Egy képe sem szerepel Novellinek ebben a katalógusban, így a mi Szentháromságunk sem. Hol készültek tehát az arcképek és hol készült a Szentháromság kép? Palermóban. Mégpedig előbb a Szentháromság és néhány évvel későbben az arcképek. Stílusanalógiákkal már kimutattuk, hogy a Szentháromság kép 1635 körül készült ; keletkezésének körülményeit a továbbiakban a Colonna család történetének egy-két adatával kívánjuk kiegészíteni. Marcantonio V. Colonna 1635-ben Palermóban veszi feleségül az Anjou eredetű Isabella Gioenit és néhány évig — Paternó herceg uralkodása alatt — szinte állandóan Palermóban tartózkodik.

15 XVII. századi forrás szerint egy ideig Butera herceg vendégeként annak rezidenciájában lakik.

10 Ez az adat elsősorban azért érdekel bennünket, mert Butera herceg és Marcantonio V. Colonna szoros barátságáról értesít, arról pedig tudomásunk van, hogy Butera herceg azok közé a palermói mágnások közé tartozott, akik rendeltek képet Novellitől.

17 Agostino Gallo a XIX. század húszas éveiben, tehát nem sokkal azután, hogy a mi képünket Párizsban elárverezték, éppen Novelli Butera herceg számára festett képének elkallódásán siránkozik. így tehát két kérdés merül fel képünkkel kapcsolatban. Nem azonos-e vajon az egykor a Butera-palotában volt képpel (ennek témáját sajnos nem ismerjük), mely esetben Butera herceg ajándékaként került volna a Colonna családhoz, vagy Marcantonio V. maga rendelte meg azt Novellitől, Palermóba érkezése után, amikor a festő a legnagyobb helyi művésznek számított. Ez utóbbi feltevés is nagyon elképzelhető, mert hisz később, mint említettük, rendelt a művésztől arcképeket, a két posthumus, metszet után készült arcképet Felice Orsiniről, Marcantonio II. feleségéről és Marcantonio III. Colonnáról és a saját feleségének arcképét fiával, Lorenzo Onofrióval. Minthogy ez utóbbin Lorenzo Onofrio körülbelül négy évesnek látszik, és tudjuk, hogy 1637-ben született,

18 a kettős arckép valószínűleg 1641-ben keletkezett, abban az évben, amikor Marcantonio V.-t, Isabella férjét, végül is hivatalosan beiktatják a Gioeni birtokokba.

19 A Szentháromság ábrázolása, egyik leggyakoribb témája volt Novellinek.

20 Azt is tudjuk, hogy más palermói mágnásnak is festett ilyen témájú és ilyen nagyméretű képet. Gallo hosszan leírja a mester egyik legszebb hasonló témájú, késői képét, amelyet Maletto herceg számára készített, s amely szerinte pótolja Butera herceg elveszett képét, ez pedig nem más, mint a jelenleg Nápolyban, a capodimontei Pinacotecában levő szép Szentháromság kép (73. kép). Ennek szemlélésekor gondol13 M a u o e r i, E. : Pietro Novelli (II Monrealese). Monatshefte für Kunstwissensehaft II, 1909. 383-384. 14 Catalogo dei quadri e pitture esistenti nel Palazzo deU'Ecc. ma Casa Colonna in Roma. Roma, 1783. 15 M u g n o s, F.: Istoria della augustissima famiglia Colonna. Venezia, 1658. 298-301. 16 Mugn o s, F.: i. m. 299. 17 G alio, A.: i. m. 29. 18 Sírköve repr. L i 11 a ó : Famiglie celebri italiane. Vol. VI. 40. tábla. 19 S p u c h e s, San Martino De: Storia del Feudi in Sicilia. II. Palermo, 1924. 421. 20 K n i p p i n g, B. (De ieonografie van de Contra-Reformatie in de Nederlanden. II. 1940. 294 — 5.) képünket mint Van Dyck művét és mint jellegzetes ellenreformációs témát, a diadalmas Szentháromság-ábrázolás jellemző példáját említi és reprodukálja.