Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)
ENTZ GÉZA: XI. századi kőfaragó műhely Zalaváron
közeli tükörképe ugyané korlát másik mezője közepén megjelenő, hátratekintő állatnak. Olyan részletek is egyeznek, mint pl. a lábak háromujjas kiképzése, jellegzetes tartása, a szemek megfaragása, a griffek farkának hármas palmetta-végzőclése. A túri palmetta az aquileiai korlátlemezek palmettájának vidékies változata. Mindkét faragványon megtalálható a háromszögű szőlőfürt. Az aquileiai korlát törpepilléreit borító kétbarázdás szalagfonat ugyancsak a túri kőre utal. Mindezek alapján kétségtelen, hogy a túri faragvány készítője ismerte az aquileiai korlátleme r ',t. A magyarországi dombormű részletei Aquileiához, alapkompozíciója világosan Pomposához kapcsolódik. E Ferrara közelében épült VI. századi bazilikához a XI. század elején három árkádívvel nyíló előcsarnokot építettek. Az egyház újraszentelése 1026-ban történt. 42 Az árkádokat két oldalt egy-egy gazdag, áttört körablak kereteli, a homlokzatot pedig több sávban indák közötti állatalakok díszítik. A körablak dúsan kiképzett életfát mutat, melyet két szőlőfürtöt csipegető griff fog közre (30. kép). Az életfa a túri palmettát juttatja eszünkbe. A pomposaival szinte azonos életfa van egy másik aquileiai korlátlemezen. 43 Akad Pomposában egy állatalakos, különálló dombormű is, melynek elrendezése a túri faragvánnyal úgyszólván szóról szóra egyezik. 44 Mindezek alapján megállapítható, hogy a túri kő mestere részben Aquileiához, részben Pomposához kapcsolódik. Ez utóbbi faragványok keletkezése 1026 körűire tehető. Az aquileiai korlátlemezek kora nem ilyen egyértelmű. A különböző kutatók a IX—XI. század között ingadoznak. Mind történeti, mind művészeti szempontból a XI. század első fele látszik valószínűnek. A IV—V. századi virágzás után ugyanis Aquileia ekkor emelkedett fel Poppo érsek ("j"1042) kormányzása alatt hajdani fényében. Az érsek bővítette ki és építette át a dómot és a palotát. Az újjáépített templomot a főapszis nagyszabáséi festményének felirata szerint 1031-ben szentelték fel. Ekkor faraghatták a díszes korlátlemezeket is. A pomposai faragványokkal mutatkozó világos összefüggés ezt az időmeghatározást határozottan alátámasztja. Kivoira 1027—1029 közé teszi az aquileiai korlátlemezek keletkezését, Toesca a XI. század elejét jelöli meg, Kautzsch ugyancsak kételkedik a korlátok IX. századi eredetében és későbbi időpontot tart lehetségesnek. 45 Az aquileiai és pomposai faragványok tehát a XI. század húszas éveiben jöhettek létre. A hozzájuk közel álló túri követ — tekintetbe véve vidékies kidolgozását és falusi rendeltetését — a XI. század közepe táján faraghatta Velence-környéki tanultságú mestere. Az elmondottak alapján nem nehéz a zala vári márvány töredékek szobrászati forrásának közelebbi megjelölése. Aquileia, Pomposa, Velence, a XI. század elejének e fontos művészeti központjai határozzák meg a zalavári bencés apátság plasztikai díszét. Mindenekelőtt kiemelendő a zalavári, feltehetően szentélykorláthoz tartozó sasos kövek alapkompozíciójának és jellegzetes széles középsávú szalagfonatának szoros rokonsága az aquileiai korlátlemezekkel, valamint a már említett állatalakos pomposai töredékekkel. Még közelebbi párhuzamot ad egy másik pomposai töredék (31. kép), melyet elrendezése, részletei a zalavári sasos kő édes testvéreivé avatnak. Az aquileiai palmetták, illetve életfák sajátos zalavári változata a középlevél nélküli palmetta. Az ugyancsak aquileiai két körsort alkotó szalagfonatos korlátlemez a körökben állatalakokkal mind a zala vári galambos követ (5. szám) és a Rómer-rajzról 42 R i v o i r a, G. T. : Le origini della architettura lombarda. Milano, 1908. 105. "Dercsényi, D. : L'église de Pribina, 6. kép. 44 Deres ónyiD: A székesfehérvári királyi bazilika. 109. 45 R i v o i r a, G. T. : i. m. 263; Toesca, P.: Storia dell'arte Italiana. I. II medioevo. Torino, 1927. 433, 441. (15. jegyzet); Kautzsch, R. : Die longobardische Schmuckkunst in Oberitalien. Römisches Jahrbuch für Kunstgeschichte. I. 1941. 23 — 26.
