Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 24. (Budapest,1964)

ENTZ GÉZA: XI. századi kőfaragó műhely Zalaváron

Zalavárral kapcsolatban s ez a keszthelyi Múzeum középkori kőtárában kiállított somogytúri kő (28. kép). A fekvő nyolcas alakú hármas szalagfonat a középen egy hurkot vet. A két kör alakú mezőben bal oldalt szárnyas, farkát hátsó lába közt felcsapó griff, jobb oldalt keresztre visszatekintő oroszlánra emlékeztető Agnus Dei jelenik meg. A hurok felett szőlőfürt látható, alatta pedig vidékies kivitelű palmetta a fehérvárihoz kapcsolódó megoldásban. Megjegyzendő, hogy ennek a palmettának késői példája lehet az ercsi bencés monostor Szigetújfaluban előkerült sarokpillérének palmettája is a XII. század utolsó harmadából.

34 A túri kövön a középen álló palmettától jobbra és balra levéldísz húzódik. A dombormű sok helyén vakolatnyomok vannak. A faragvány az elpusztult somogytúri középkori templomból került az 1787 után, főként az alsóvörsi romtemplom köveiből épült somogytúri ref. egyház falába. Békefi Rémig 1899-ben még ott látta. Most a keszthelyi Múzeum őrzi.

35 Minthogy hátlapja és oldalai is finoman nagyoltak, a dombormű a hajdani templom valamilyen művészi szempontból fontosabb részéhez, esetleg berendezési tárgyához tartozhatott. Bár a faragás kivitele a zalavári márványtöredékektől bizonyos mértékig eltér, a kompozíció alap jellege és részletformái a zala váriakkal közeli rokonok. A hármas szalagfonat a küszöbkőhöz, kompozíciója pedig a csupán Rómer-rajzból ismeretes állatalakos töredékhez kapcsolja.

36 Túr templomát már Theobald ostiai püspök 1184 és 1188 közt kiadott oklevele említi, mint amelyet többek közt János veszprémi püspök a veszprémi káptalannak adományozott.

37 1 229-ben viszont a fehérvári káptalan birtokaként szerepel a tekintélyes, 22 mansióval rendelkező település.

38 Papjáról először 1233-ban hallunk.

39 A pápai tizedjegyzékben a község lelkésze ugyancsak megtalálható az 1333—1335. években.

40 Túr a XV. században mezőváros, melyben vásárt tartanak (1495). 1496-ban olvasunk Simongáti Jánosról, aki a Mária oltár igazgatója a túri Szt. Márton templomban. 1500-ban pedig ugyané templom Mindszentek oltárának Ötvösi János a rektora.

41 Földesurai a középkorban a veszprémi és fehérvári káptalan. így könnyen érthető, hogy a fehérvári káptalan révén olyan mester munkája került Túrba, aki a zalavári kőfaragóműhellyel valószínűleg Fehérváron keresztül kapcsolatban lehetett. István király székesfehérvári szarkofágjának 1040 körüli kialakítása általános vélemény szerint az egykorú Velencében és környékén virágzó bizánci jellegű művészetben gyökerezik. Vajon a zalavári márványfaragványok nem ugyané területtel árulnak el rokonságot? Határozott irányt a túri dombormű ad, mely egészen szorosan csatlakozik egyrészt az aquileiai székesegyház déli mellékoltára előtti korlátlapokhoz (27. kép), másrészt a pomposai apátsági templom előcsarnokának plasztikai díszítéséhez (29. kép). A túri griff csekély eltéréssel szinte azonos megfogalmazásban látható az aquileiai oltárrekesztő márványkorlátján, az Agnus Dei pedig nagyon 34 A szóban forgó ercsi palmettát eddig a tarsolylemezművószet késői lecsapódásának tartottam (Pest megye műemlékei. Budapest, 1958. II. 149 —150.). Helyesebb azonban, ha a palmettát a Szt. István-koporsó fedelének és a somogytúri kőnek azonos növényi motívumával hozzuk kapcsolatba. 35 Békefi Pv.:A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 115—117. Képe a 116. lapon. — A dombormű anyaga homokkő. Méretei: szélessége 68 cm, magassága 40 cm, vastagsága 13 cm. 36 L. a 26. jegyzetet. 37 Monumenta Romana Episcopatus Vesprimiensis. I. 4—5. 38 Wenzel G. : Árpádkori Új Okmánytár. VI. 470. és Szentpétery I. : Kritikai jegyzék, 451. sz. 39 »Sacerdos de Tur.« M. R. E. V. I. 93. 40 Uo. II. 69, 78, 82. 41 C s á n k i D . : Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. Budapest, 1894. 583 — 584; M. R. E. V. IV. 136, 138.