Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 22. (Budapest 1963)

FENYŐ IVÁN: Ismeretlen olasz rajzok a XV—XVIII. századból

14. A következő rajzot ismét egy velencei seicento művész, Pietro Liberi (1614— 1687) munkájaként tudtuk azonosítani. Eddig az oxfordi Ashmolean Museum «Szent Család, Szent Ceciliaval» című rajzát tartották Pietro Liberi egyetlen hiteles rajzának a rajta olvasható írás alapján.

39 Az «Adonis halálát)) ábrázoló budapesti rajz (68. kép) versoján ceruzával, 1800 körüli írással «Pietro Liberi» olvasható. Nicola Ivanoff publikálta Pietro Liberi azonos tárgyú festményét a padovai Palazzo Contiból (67. kép).

40 Nem tartjuk kétségesnek, hogy a rajz a padovai festmény előzetes vázlata s a hagyomány nem ok nélkül őrizte meg a rajzzal kapcsolatban Pietro Liberi nevét. A kompozíció szinte iskolapéldája annak, hogy a rajzvázlattal szemben milyen módosulásokon megy át a festmény. Tehát ezt az «Adonis halalat» ábrázoló rajzot kell Pietro Liberi legautentikusabb rajzának tekinteni, még inkább mint a szép oxfordi vázlatot. A két rajz között nehéz közös vonásokat találni, de stílusuk nem különbözik annyira, hogy ne lehetnének azonos kéz alkotásai. —• A budapesti lappal kapcsolatban végül arra szeretnénk rámutatni, hogy a nyers, majdnem durva vonalak nagyon emlékeztetnek az Albertina «Tritonok küzdelmét)) ábrázoló nagyméretű rajzára, amelynek a hagyományos Padovanino attribucióját legutóbb Otto Benesch magáévá tette.

41 A kortársak feljegyzése szerint Padovanino volt Pietro Liberi mestere s éppen ezért nem érdektelen a stílusösszefüggés a két rajz között. 15. Néhány éve lettem figyelmes az ismeretlen és montírozatlan rajzok között a «Jupiter és Merkur Philemon és Baucisnal» ábrázolására (70. kép).

42 A rajz stílusában Johann Carl Loth (1632—1698) rajzmodorával mutat messzemenő egyezést (pl. Düsseldorf, Oxford, Bécs). A lap előzetes vázlata Carlotto azonos tárgyú nagyméretű festményének a bécsi Kunsthistorisches Museumban (69. kép).

43 Ez az első datálható festménye a művésznek, mert már 1659-ben Lipót Vilmos főherceg gyűjteményébe került. Loth a képet valószínűleg már Velencében festette. 1600-ban Marco Boschini már hódolattal emlékezik meg a «La carta de Navegar pittoresco»-ban a müncheni származású mesterről, aki élete javát Veneziában töltötte. A festményen jobban érvényesül a mitológiai jelleg, mint a rajzon. A rajz Jupiteré még inkább egy Krisztus alaknak felel meg (pl. az emmausi vacsora ábrázolásából), és Merkur lényét is csak a festményen jellemzi találóan. A művész — úgy látszik — nem volt megelégedve rajzával, különösen Merkur alakja van tele pentimentókkal. S ha már a jelenet ikonográfiái megoldását hasonlítjuk össze vázlaton és festményen, meg kell jegyeznünk, hogy Philemon és Baucis motívuma viszont a rajzon kifejezőbb. Car39 Parker, K. T. : Catalogue .. . Oxford, II. 1956. 894. sz. — Pignatti, T.: i. m. 52. sz. — Lásd továbbá Kunért, S. de : Notizie e documenti su Pietro Liberi. Ili vista d'Arte XIII, 1931. 551. old., 3. kép. Kunért itt Pietro Liberi egy sajátkezű levelét közli. 40 Ltsz. 2549. Lavírozott bisztertollrajz. 254x188 mm. A Wiesböek és a Delhaes gyűjteményből. — I v a n o f f, N. : Un aspetto poco noto di Pietro Liberi. Emporium CXVII, 1953. 158. — Legutóbb alkalmam volt a rajzot Budapesten ltodolfo Palluechini professzornak megmutatni, aki megállapításommal teljesen egyetértett. 41 Benesch, O. con l'assistenza di K. O b erliuber: Disegni veneti deli' Albertina di Vienna. Catalogo della Mostra. Venezia, 1961. 73. sz. 42 Ltsz. 58.203.K. Toll, fekete kréta, kék papiroson. 195x270 mm. A Delhaes gyűjteményből. 43 K 1 a u n e r, F. — Hein z, G. : Kunsthistorisches Museum. Katalog der Gemäldegalerie. I. Teil, Wien, 1960. 571. sz. - Kwai d, G. : Opere del Loth e della sua bottega nei Musei Civici Veneziani. Bollettino dei Musei Civici Veneziani. 1959. 1. sz., 1 és 7. old.